Szimpatika – Az agy kémiáját is megváltoztatja a mozgás

A San Fransisco-i egyetem kutatói ráadásul azt tapasztalták, hogy ez még olyan személyekre is igaz volt, akikről a haláluk után az derült ki, hogy az Alzheimer-kórral és más neurodegeneratív betegségekkel kapcsolatba hozható mérgező fehérjék voltak jelen az agyukban.

Dr. Kaitlin Casaletto neurológus szerint ez az első olyan alkalom, hogy emberek esetében is sikerült kimutatni az idegsejtek közötti kapcsolatok javulását a testmozgás hatására.
„Ezen kapcsolatok épségének megőrzése elsődleges a demencia távoltartásában. A fizikai aktivitás pedig segít az idegsejtek közötti kommunikáció fenntartásában” - magyarázta.

Dr. Casaletto többek között Dr. William Honer pszichiáterprofesszorral, a British Columbia egyetem professzorával dolgozott együtt a kutatásban. Azt találták, hogy azon idősek agyában, akik aktívak maradtak életük kései szakaszban is, magasabb volt azoknak a fehérjéknek a szintje, amik segítik az idegsejtek közötti információátadást.

Dr. Honer egy korábbi vizsgálatában már alátámasztotta, hogy akiknek az agyában halála után több ilyen fehérje mutatható ki,, azok az életük végéig jobban megtartott gondolkodási képeségekkel rendelkeztek. Dr. Honer kiemelte, hogy legnagyobb meglepetésükre a hatás nem csupán az agy memóriaközpontjában, a hippocampusban volt kimutatható, hanem kiterjedt az agy más területeire is. Ebből arra következtetnek, hogy a testmozgásnak globális fenntartó hatása van az agyi kapcsolatok erősítését végző fehérjékre.

A legtöbb idős ember agyában ugyanakkor felszaporodik két káros hatású fehérje, az amyloid és a tau is, amik károsítják az idegsejteket. Casaletto korábbi vizsgálatai alapján a fentiekben ismertetett, idegsejteket regeneráló fehérjék védő hatással vannak a tau és az amyloid hatásaival szemben is az agyra, így hatékonyan tudják támogatni a szervezet harcát az Alzheimer-kórral és más demenciákkal szemben.