Kiégés, lustaság vagy fáradtság?

Forrás: hrdoktor.blog.hu
2019 óta hivatalosan is betegségnek számít a kiégés, ami nem azonos az egyszerű fáradtsággal vagy a lustasággal.

Mi a kiégés?

A kiégés olyan fizikai, szellemi és mentális kimerülés, amely hosszú időn át fennálló erős stressz hatására jön létre. Nem egyszerű fáradtságról van szó: kiégésnél a kimerültség érzése mellé kilátástalanság, érdektelenség, az elidegenedés érzése társul. A kiégett személyt már nem érdeklik azok a célok, amelyek korábban izgatták, nem tud kapcsolódni másokhoz, nem tud osztozni mások örömében, alkalmatlanná válik a csapatmunkára, és később az önálló munkavégzés is egyre nehezebben megy neki.

A kiégés jelenségére a hetvenes években figyeltek fel először, 2019-ben pedig az Egészségügyi Világszervezet is betegséggé nyilvánította. Felfedezésekor még azt hitték, hogy a kiégés csak a munka világára, és ott is elsősorban azokra vonatkozik, akik fokozott lelki terheléssel járó segítő szakmákban vannak. A kiégést tehát először az orvosok, ápolók, szociális munkások, lelki segítségnyújtással foglalkozók, tanárok körében írták le. Később azonban rájöttek, hogy bármilyen munka során ki lehet égni, sőt nem csak a munka területén. Ki lehet égni abban is, ha valaki hosszú időn át egyedül marad a háztartás és a kisgyerekek nevelésének terhével vagy ápolásra szoruló beteggel ragad otthon. 2010-as adatok szerint munkahelyi kiégéssel az amerikai munkavállalók 75 százaléka találkozik élete során.

A kiégés szakaszai

1. Az elsőben a munkavállaló még nagyon, talán túlságosan is lelkes és bizonyítani akar. Mindent alárendel a feladatainak, elhanyagolja testi-lelki egészségét is, hogy megfeleljen a (vélt vagy valós) elvárásoknak.

2. A második szakaszban már megjelennek a túlhajszoltság jelei, kisebb-nagyobb betegségek, konfliktusok a családdal vagy a kollégákkal, türelmetlenség, agresszió, hanyagság, feledékenység.

3. A harmadik szakaszban a személy számára is érzékelhetővé válik az egyensúlyfelborulás és amellett, hogy továbbra is jól szeretne teljesíteni, érzi, hogy az nem úgy megy, mint annak idején, ami komoly feszültségeket szül. Ilyenkor kifejezetten sok energia megy el a kimerülés leplezésére.

4. A negyedik szakasz a fizikai és érzelmi kimerülésé. Ilyenkor megjelenik a krónikus fáradtság, amikor az ágyból is alig tud kikelni a beteg. Olyan lesz, mint akit robotpilóta vezet, mechanikusan végzi a feladatait, de valójában már nem tud kapcsolódni hozzájuk. Ürességet érez, képtelen lesz az örömre. Életének több területén alakulnak ki tartós konfliktusok, valamint sok esetben jelennek meg testi tünetek is.

Hogyan különböztethetjük meg a fáradtságtól és a lustaságtól?

A kiégést a fáradtságtól azért nem könnyű megkülönböztetni, mert a fáradtság a kiégés egyik legfontosabb tünete. Fontos azonban, hogy a fáradtság, még ha krónikus is, önmagában nem jelent kiégést. Ahhoz, hogy kiégésről beszéljünk kellenek a fent felsorolt egyéb tünetek, különösen az érzelmi kimerülés és az elszemélytelenedés. Ugyanakkor a szimpla fáradságot is komolyan kell venni, mert súlyosabb betegségek jele is lehet.

A lustaság, bizonyos munkahelyi szervezeti hiányosságok felismerése és kihasználása a lógásra, szintén nem jelent sem kiégést, sem krónikus fáradtságot. Ilyenkor arról van szó, hogy a nem megfelelően motivált munkavállaló észreveszi – különösen a nagyobb szervezetekben – a lehetőséget, hogy jóval kevesebb munkavégzés sem jelent számára semmilyen hátrányt. A jelenség nem is olyan ritka: a Wall Street Journal felmérése szerint szinte minden cégnél vannak olyan alkalmazottak, akik 8 órás munkaidejükből csak 5-6 órát töltenek valóban munkával. A fennmaradó időben a kollégákkal beszélgetnek, munkaidőn kívüli életüket szervezik, ügyeket intéznek, online vásárolnak. Ezt bizonyítják a közösségi oldalak, az online shopok és a pornóoldalak látogatottsági adatai is, amelyek szerint az ügyintézés és a szórakozás nagyobbik része munkaidőben zajlik.

Kiút a kiégésből

Míg a lustaság elsősorban a munkáltató problémája, hiszen olyannak fizet, addig a kiégés a munkavállalót és a munkáltatót egyaránt súlyosan érinti.

Egyéni szinten fontos a probléma felismerése és első sorban magunk, indokolt esetben pedig kollégáink felé történő felvállalása – sokszor a kiégés nem csak egyéni, hanem kollegiális, szervezeti szinteket is érint. A személy szintjén segíthet, ha felismeri és megpróbálja csökkenteni túlterhelődésének okait és igyekszik visszaállítani a munka-magánélet egyensúlyt. Például ismét hangsúlyt helyez kapcsolataira, a kikapcsolódására, ezeken keresztül vagy célzottan a stresszkezelésre.

Amennyiben egyéni szinten nem sikerült változást eszközölni, akkor pszichológusi segítséggel javítható az önismeret szintje és általában orvosolható a probléma. A pszichológus segíteni tud hatékony stresszkezelő technikák megtanulásában, és a feladatok jobb menedzselésében, valamint az életmódváltásban is. Ezen túl, képes felismerni az olyan állapotokat, melyek pusztán lélektani eszközökkel nem orvosolhatók, hanem gyógyszeres kezelést, pszichiátriai szaksegítséget indokolnak.

Ajánlataink

Olvasna még a témában?

Nyereményjátékok

Megfejtő

Kalandozzon velünk, legyen Ön is Megfejtő!

Facebook játék

Egy könnyű kérdés – egy fantasztikus nyeremény

A nyitólapról ajánljuk

Friss cikkeink

Hírlevél

Feliratkozom a Szimpatika hírlevelekre, ezzel elfogadom az Adatkezelési Tájékoztatóban olvasható feltételeket, és hozzájárulok, hogy a szimpatika.hu a megadott e-mail címemre hírlevelet küldjön, valamint saját és partnerei üzleti ajánlataival felkeressen.

Az űrlap kitöltése, az adatok megadása önkéntes.

A hírlevélküldő szolgáltatás nem támogatja a freemail.hu-s és citromail.hu-s címeket, ilyen címek megadása esetén hibák léphetnek fel!
Kérjük, használjon más e-mail szolgáltatót (pl: gmail.com)!