Szimpatika – Sertésszívet ültettek be egy transzplantációra váró betegbe

A xenotranszplantációnak hívott szervátültetésben egy másik fajtól kap szervet az ember, ám ezt normális esetben a szervezet azonnal felismerné és kilökné, ez pedig a beteg azonnali halálával járna. A mostani helyzetben azonban a sertés génmódosításának köszönhetően az 57 éves David Bennett szervezete, az eddigiek alapján úgy tűnik, befogadta a sertésszívet – számolt be a Marylandi Egyetem Orvosi Központja. A műtét alanya a beavatkozás előtt elmondta, hogy tisztában van a helyzetével, vagy elvégzik rajta ezt a transzplantációt, vagy meghal, ám ő élni szeretne. „Bízom benne, hogy fel fogok kelni a betegágyból és meggyógyulok! – tette hozzá Bennett. A beteg teljesen tisztában van az eljárás kísérleti voltával, ám mindezzel együtt vállalta a kockázatokat, nem volt mit veszítenie.

A beavatkozást különleges engedély elfogadása után végezhették el a Baltimore-ban lévő egyetemi egészségügyi központban, az engedély annak reményében született, hogy a páciens életét megmenthetik.

„Hatalmas áttörés volt a műtét, és közelebb hoz minket a szervdonor-hiány megoldásához. Egyszerűen nincs annyi emberi szív donor, ahány betegnek szívre volna szüksége” – magyarázta Dr. Bartley P. Griffith, aki a sertésszívet beültette a páciensbe. „Bár még igen óvatosak vagyunk, de emellett optimistán is állunk a helyzethez: ez a világon most elsőként végrehajtott beavatkozás a jövőben új lehetőséget adhat a betegeknek.”
Az orvosi csapatot erősítette Dr. Muhammad M. Mohiuddin, a világ első számú xenotranszplantációs szívsebész szakértője is. A műtétet több mint tíz éves kutatómunka előzte meg, és az ennek során, állati modellekkel elért sikereket követően kapott engedélyt az emberi műtétre a csapat.

Először még az 1980-as években került sor egy pávián szívének beültetésére egy születési rendellenességben szenvedő kislányba, azonban egy hónappal a műtét után a szerv kilökődött. A xenotranszplantációk következő állomása az volt, hogy sertés szívbillentyűket ültettek be emberekbe sikeresen.

A sertésben összesen 10 gént kellett módosítani ahhoz, hogy ne következzen be az azonnali kilökődés, illetve azért, hogy a szív ne növekedjen tovább az emberben az átültetést követően. Ahhoz, hogy a szervezet még biztosabban befogadja a sertés szívét, az állatba hat emberi gént ültettek be. (Természetesen Bennett a transzplantációhoz szükséges immunválasz-elnyomó gyógyszereket is kap, köztük egy új típusút is.) A sertés szívét a beavatkozás reggelén emelték ki az állatból a szakorvosok, majd a beültetésig a megfelelő életben tartó készülékbe helyezték.

Az orvosok és az intézményük is bízik abban, hogy a mostani beavatkozás a sikerhez vezető út első állomása, és a xenotranszplantáció hamarosan a standard beavatkozások részévé válhat a szervátültetésre várók körében.