Az egészséges munkavégzés feltételei

Forrás: hrdoktor.blog.hu
A munkavégzés körülményeknek kiemelten fontos szerepe van testi-lelki egészségünk alakulásában. Hogyan hathat a munka a mentális és a fizikai állapotunkra, egészségünkre?

Napjaink közel felét munkával töltjük: munkahelyen vagy otthon, csapatban, online vagy magányosan, de időnk, energiánk, gondolataink nagy részét a munka köti le. Szerencsések, akiknek kenyérkereső tevékenységük egyben hobbijuk is, amelyet örömteli alkotásként, kiteljesedésként élnek meg. De mi van a többiekkel?

1. Ha nincs munka

Kezdjük a legrosszabbal: ha valaki szeretne dolgozni, de nincs munkahelye, az hosszabb távon súlyosan veszélyezteti az egészségét. Önmagát értéktelennek, feleslegesnek érzi, csökken az önbizalma, állandó egzisztenciális szorongásban él anyagi helyzete, jövője miatt. Ez a stressz előbb-utóbb fizikai tüneteket, szervi megbetegedéseket (például magas vérnyomást) és lelki bajokat, így állandósult depressziót is okozhat. Érdekesség, hogy hasonló mentális egészségügyi problémákhoz vezethet, ha valaki túl korán adja fel aktivitását, és viszonylag fiatalon nyugdíjba vonul.

2. Ha van, de nem megfelelő

A kutatók vitatkoznak azon, hogy a munkanélküliség vagy a rossz munkahely jár-e súlyosabb következményekkel. Egy ausztrál kutatás szerint a rossz munkahely többet árthat a mentális egészségnek, mint a munkanélküliség. Ha a munkavállaló nem érzi magát biztonságban a munkahelyén, ha nem tud érzelmileg azonosulni a munkájával, ha tartós stresszhatásnak van kitéve, akkor akár rosszabb lelkiállapotba is kerülhet, mint munka nélkül maradt társai.

Forrás: magnet.me/unsplash

3. Állandó túlóra

Kutatások szerint azoknál, akik rendszeresen túlóráznak, vagyis naponta legalább 2-3 órával megtoldják a rendes munkaidejüket, kimutathatóan megemelkedik a szív- és érrendszeri betegségek esélye.

4. Váltott műszak

Egy olajfúrótorony mesterséges szigetén vizsgálták az ott dolgozókat. Kiderült, hogy a hetente váltott műszakban (egyik héten nappal, másik héten éjjel) dolgozóknak magasabb volt a vérzsírszintje és közöttük gyakrabban fordulnak elő a szívproblémák is. Mindez a szervezet - a biológiai órájához igazodó - melatonin-termelésével függ össze, amely az alvást és az ébrenlétet is szabályozza.

5. A stressz szorításában

A munkavállalók több mint negyedének egészségét veszélyezteti a munkahelyi stressz. A túlterheltség, a nem megfelelő körülmények, a szoros határidők, a folyamatos túlórák, a kedvezőtlen munkahelyi légkör miatt alakul ki. A stressz hatására felgyorsul a szívritmus, emelkedik a vérnyomás, megfeszülnek, „ugrásra kész” állapotba kerülnek az izmok. Ez esetenként még jót is tehet, de állandósulva számos gondot okozhat: fejfájást, rossz közérzetet, alvászavarokat, ingerlékenységet, depressziót, váll- és derékfájdalmakat, izomgörcsöket, gyomorpanaszokat, szívbetegséget stb.

6. A vezetői felelősség terhei – a menedzserbetegség

A tartós, intenzív munkahelyi stressz az ún. menedzserbetegséghez is vezethet. Ahogy csökken az érintett stressztűrő képessége, úgy gyengül az immunrendszere, és válnak egyre gyakoribbá a panaszok. Migrén, váll- és hátfájás, étvágytalanság, gyomorpanaszok, verejtékezés, fáradékonyság, izomfájdalmak, alvászavarok, potenciagondok jelzik, hogy mielőbbi kikapcsolódásra van szükség. Ha ez elmarad, a legkülönbözőbb megbetegedések, köztük szív- érrendszeri és emésztőszervi bajok jelentkezhetnek. Nemcsak a menedzsereket érintheti, hanem mindazokat, akik hajszolják magukat, tartós stresszben élnek, a munkájuk, a felelősség terhe, az időhiány miatt egyre kevésbé tudják kipihenni magukat, oldani az idegfeszültségüket.

7. Az elhivatottság kockázata: a burnout-szindróma

Szintén a munkahelyi stressz áll a menedzserbetegséggel rokon kiégés, vagyis a burnout-szindróma hátterében. Elsősorban azokat sújtja, akik emberekkel foglalkoznak, segítő tevékenységet űznek: pedagógusok, orvosok, ápolók, szociális munkások, lelkészek stb. A lelkes, elhivatott, önmagát mások érdekében kíméletlenül kizsákmányoló segítőknek nagyon kell vigyázniuk magukra, nehogy a sok feldolgozatlan érzelmi trauma, nehézség, stressz miatt egy idő után maguk is segítségre szoruljanak. A burnout-szindróma több fázisból álló pszichés zavar, amelyre ha az érintett nem figyel fel időben, akkor később akár a teljes apátiáig, vitális és idegi kimerültségig is eljuthat.

8. Mozgásszervi ártalmak

A munka során mozgásszerveink ki vannak téve az egyoldalú terhelésnek. A sok üléssel járó irodai munka megviseli a gerincet, illetve a hát, a váll, a kar, a csukló izmait, ízületeit.

Az ülőmunka mozgáshiánya könnyen vezethet elhízáshoz, aranyérhez, refluxhoz, és még számtalan enyhébb-súlyosabb betegség, köztük a diabétesz és a szívbetegségek melegágya is. Az álló-, vagy sok járást igénylő munka során (kereskedők, pincérek, ápolók esetében) a térd, a boka, a talp szenved el túlzott terhelést. Aki pedig nagyobb erőkifejtésekkel, hajolgatással, emelésekkel járó fizikai munkát végez, az a gerincét és minden mozgásszervét egyaránt erősen igénybe veszi. Nem meglepő, hogy a felnőtt lakosság mintegy kétharmada szenved mozgásszervi panaszoktól, elsősorban nyak-, derék- és hátfájdalmaktól, amelyek mögött gyakran állnak a gerinc elváltozásai.

Olvasna még a témában?

Szimpatika akció

Nyereményjátékok

Megfejtő

Kalandozzon velünk, legyen Ön is Megfejtő!

Kvíz

Olvassa el a Szimpatika magazint és válaszoljon a kérdésekre!

Tematikus kvíz

Böngésszen a honlap cikkei között és válaszoljon a kérdésekre!

Facebook játék

Egy könnyű kérdés – egy fantasztikus nyeremény

A nyitólapról ajánljuk

Friss cikkeink

Hírlevél

Feliratkozom a Szimpatika hírlevelekre, ezzel elfogadom az Adatkezelési Tájékoztatóban olvasható feltételeket, és hozzájárulok, hogy a szimpatika.hu a megadott e-mail címemre hírlevelet küldjön, valamint saját és partnerei üzleti ajánlataival felkeressen.

Az űrlap kitöltése, az adatok megadása önkéntes.

A hírlevélküldő szolgáltatás nem támogatja a freemail.hu-s és citromail.hu-s címeket, ilyen címek megadása esetén hibák léphetnek fel!
Kérjük, használjon más e-mail szolgáltatót (pl: gmail.com)!