Szimpatika – A tojás is okozhat bőrtüneteket

Igaz-e, hogy a tojásallergia elsősorban gyerekeknél jelentkezik?

Igaz. Felnőtteknél is előfordul, de a gyerekeknél gyakrabban, viszont esetükben van rá esély, hogy ki is nőjék. Nagyjából 5 százalékra tehető a valamilyen ételallergiával érintettek aránya – szemben a szénanáthás panaszok 25-30 százalékával –, és a szóban forgó gyerekek 80 százaléka utóbb ki is nőheti ezt.

Mi okozza a tojásallergia kialakulását?

Az allergia kialakulásához egyrészt az örökölt genetikai hajlam, másrészt a befolyásoló környezeti hatások szükségesek. Így például az ételeinket is érintő környezetszennyezés, az adalékanyagok, a színezékek éppúgy hozzájárulhatnak allergia kialakulásához, mint a túlzott higiénia, illetve a fertőzések ritkább előfordulása. Több elmélet van, de egy sem százszázalékos. Gyermekkorban például ma már nem találkozunk annyi fertőzéssel, mint évtizedekkel ezelőtt, esetleg egy tanyán vagy farmon. Ha azonban mégis, sokszor erre is rutinszerűen antibiotikumot ír fel az orvos.

A védőoltások miatt is kevesebb a fertőző betegség. Ezzel most természetesen nem azt mondom, hogy az oltások előtti időszak volt a jó, viszont törvényszerű, hogy mindez az emberi immunrendszer működésében is változásokat idéz elő, ami által az egyensúly eltolódik. Az allergiások száma például egyértelműen emelkedik.

Nincs ez másképp a tojásallergia esetében sem. A szervezetben bizonyos ellenanyagok reakcióba lépnek a tojással, ami allergiás tüneteket vált ki. Ez éppúgy lehet hasi panasz, mint bőrtünet. Mindez nem az első találkozásnál jelentkezik, hanem a következőnél.

Ez mit jelent pontosan? A szervezet nem tud mit kezdeni a tojással, legyen az akármilyen kicsi adag is?

Első lépésben határoljuk el egymástól az ételallergiát és az ételintoleranciát. Előbbi esetben IgE típusú ellenanyag termelődik a szervezetben az adott étellel történő első találkozáskor. A következő találkozáskor, a bevitt mennyiségtől függetlenül, minden esetben kiváltódik az allergiás reakció.

Az intolerancia esetében IgG típusú ellenanyagok termelődnek: itt az elfogyasztott mennyiségtől is függ a reakció, bizonyos szint alatt nem biztos, hogy jelentkezik tünet. A kétféle rendellenesség diagnosztikája is eltérő, még ha a tünetek hasonló jellegűek is. Hangsúlyozom: az allergia nem gyenge, rossz vagy ellenkezőleg, túl erős immunrendszert jelez. A szervezet egyszerűen olyat támad, amit nem kellene, ami egyébként nem ártalmas a számára. Tojásallergia esetében a legtöbbször gyomorpanaszok jelentkeznek: puffadás, hasmenés, emésztési nehézségek. A bőrtünetek ekcémás jellegűek vagy kiütések. Előfordulhat csalánkiütés is.

Milyen vizsgálatokkal lehet fényt deríteni a tojásallergiára?

A vérből alapesetben az IgE és az IgG ellenanyagok is kimutathatók, de a laborvizsgálatok nem feltétlenül igazolják mindig az allergia meglétét. Ilyenkor terheléses vizsgálat következik: két hétig nem kap semmiféle tojást vagy tojásport tartalmazó terméket a vizsgált személy, utána egy kisebb adaggal provokáljuk és megnézzük, jelentkezik-e nála bármilyen tünet.

Milyen következményekkel jár, ha megállapítást nyer az allergia ténye? Le kell mondani a tojásról?

Azelőtt a teljes tilalom volt a válasz: a gyerek ne egyen tojást, aztán félévente, egyévente újabb vizsgálat következett, hátha kinőtte... Az utóbbi években azonban egyre inkább teret nyert az ún. komponens­alapú diagnosztika, amelynek lényege, hogy megvizsgáljuk, mely alkotóelem váltja ki az allergiás reakciót. Például főzésnél, sütésnél a tojás bizonyos összetevői is szétesnek. Ha az allergén hőstabil, diétára van szükség és nem lehet tojást fogyasztani; amennyiben azonban hőlabilis, akkor csak a nyers tojással szemben jelentkezik allergiás reakció, tehát semmi akadálya a főtt vagy sült formában történő fogyasztásnak.

A teljes tilalom helyett meg lehet próbálni toleranciát kiváltani hőstabil alkotórészre érzékeny betegeknél, és fokozatosan visszavezetni az étrendbe más formában is. A tojásban található fehérjék, tápanyagok és vitaminok ugyanakkor könnyebben pótolhatók másból, vagyis messze nem jelent akkora nehézséget a tojásmentes étrend kialakítása, mint amikor valaki a tejre vagy a gluténre érzékeny.

Felnőtteknél mitől alakulhat ki tojásallergia?

Ha nem gyerekkori, ki nem nőtt allergiáról beszélünk, gyakoribb az intolerancia, amelynek hátterében sokszor az ún. áteresztő bél szindróma a leggyakoribb ok. Ennek lényege, hogy valamilyen gyulladás miatt a bél fala fellazul és áteresztővé válik. Ekkor olyan fehérjék, alkotóelemek is felszívódnak a vérbe, amelyek  korábban sosem, ezért a szervezet ezek ellen ellenanyagot kezd el termelni. Maga a helyi gyulladás fertőzések vagy a bélflóra felborulása miatt alakul ki, például vírusfertőzés, hasmenés, antibiotikumos kezelés után egyaránt bekövetkezhet. Ilyenkor a bélfal állapotát kell rendezni probiotikumokkal, diétákkal. Amennyiben csak intoleranciáról beszélünk, általában elmúlik a probléma a gyulladás levonulásával és fokozatos visszaszoktatással.