Mitől függ, hogy milyen csapadék esik télen?
Hó lesz vagy eső, esetleg ónos eső? A légrétegek hőmérsékleti viszonyai a meghatározóak.
Hó akkor hullhat, ha a talajtól a felhőig mindenütt fagypont alatti a hőmérséklet: a felhőben hópelyhek, hókristályok képződnek, amelyek lefelé tartó útjukon végig fagyos környezetben járnak, így hópelyhek formájában érik el a talajt. A hópelyhek formája és mérete a felhőkben uralkodó hőmérsékleti viszonyoktól, páratartalomtól, légnyomástól és széltől függően rendkívül sokféle lehet, a klasszikus csillag alakú pelyhek csak egy kis részét képezik e repertoárnak. Számtalan különféle típusú hókristályról készült mikroszkópos felvételt nézhetünk meg itt.
Előfordul, hogy a talajtól a felhőig tartó fagyos légrétegek közt szendvics jellegűen kialakul egy vastagabb réteg, amelyben fagypont feletti a hőmérséklet. Ha a hópelyhek ezen a rétegen keresztül esnek lefelé, megolvadnak, majd az alul lévő, ismét fagyos rétegben a már vízcseppként zuhanó csapadék túlhűl. Ha ez a talajra, tereptárgyakra érkezik, a becsapódásakor ráfagy. Ilyenkor találkozhatunk a legkellemetlenebb, legveszélyesebb téli csapadékkal, az ónos esővel.
Amikor a melegebb légréteg vékony (a szendvics is laposabb), a hópelyhek ugyan félig-meddig megolvadnak, majd lejjebb esve egy vastag, hideg rétegen át érik el a talajt. E vastagabb, hideg rétegben a félig fagyott cseppek képesek teljesen megfagyni, így nem túlhűlt cseppként, hanem aprócska jéggolyókként esnek, ebből lesz az a csapadékforma, amelyet a zörgő hangjáról könnyen felismerünk: a fagyott eső.
Vannak érdekes átmeneti formák, mint a hódara, vagy idegen, ám gyakran használt szóval graupel. Ez olyan hóból jön létre, amely ugyanúgy rendes hópehelyként született, ám „viszontagságos gyerekkora” volt, vagy épp „rossz társaságba keveredett”: túlhűlt páracseppecskékkel vegyült. A fagyott pelyhekre zúzmaraként rakódnak rá a levegőben lévő túlhűlt páracseppek, így sok légbuborékot tartalmazó, puha, de szilárd minihógolyókból álló forma hullhat. Ez a csapadékforma gyakori a tél kezdetén és végén, vagy épp a hózáporok részeként.
A cikkben hivatkozott linkek:
Olvasna még a témában?
A nyitólapról ajánljuk
Friss cikkeink
- Egy kézzel élők mindennapjait segíti a Semmelweis Egyetem videósorozata
- Egy betegség, amely fellángol a kávétól
- Ha próbára tesz a hőség
- Utazás ételallergiával
- Miért vagyunk boldogabbak, ha nyaralunk?
- Az első csonttörést újabb követheti, ha csontritkulás áll a hátterében
- 6 esti szokás, amitől boldogan indul majd a reggel
- Ingadozó testsúly, rossz közérzet, hiányzó nyári csúcsforma?
- Ezért fáradtak nyáron a magyarok
- Egészségünk „ujjlenyomata”, a mikrobióta
- Egy új korszak apái
- Janicsák Veca: „Tartani az egyensúlyt testben és lélekben”
Hírlevél
Feliratkozom a Szimpatika hírlevelekre, ezzel elfogadom az Adatkezelési Tájékoztatóban olvasható feltételeket, és hozzájárulok, hogy a szimpatika.hu a megadott e-mail címemre hírlevelet küldjön, valamint saját és partnerei üzleti ajánlataival felkeressen.
Az űrlap kitöltése, az adatok megadása önkéntes.
Kérjük, használjon más e-mail szolgáltatót (pl: gmail.com)!