Szimpatika – Az élet jeleit keresik a Vénuszon

Sara Seager, az MIT bolygótudományi szakembere és kollégái szerint egy magánfinanszírozású program keretében kellene keresni az idegen élet esetleges nyomait a Vénuszon. Az első misszió 2023-ban indulhat a kaliforniai Rocket Lab vezetésével: a vállalat Electron rakétáján utazó Photon szondához egy 22 kilogrammos, kisebb eszköz tartozik majd, amely leereszkedhet a bolygó ultrasavas légkörében. A robot egy lézeres műszerrel kereshetné a komplex kémiára utaló jeleket.

Seager szerint a szakértők egy ideje gondolkoznak Vénusz-missziókban, de csapatával most egy egészen új, miniatürizált szondát álmodtak meg. A kutató úgy véli, asztrobiológiai szempontból a Vénusz a Mars elhanyagolt testvére. Utoljára az 1980-as években ereszkedett le űreszköz az objektum atmoszférájában, annak viszont még nem voltak igazán kifinomult műszerei. Noha a NASA és az Európai Űrügynökség is tervez küldetést a bolygóhoz, egyik sem fogja kutatni az élet jeleit.

Seager szerint olyan rejtélyek övezik a Vénuszt, amelyeket csak helyszíni vizsgálattal lehet megoldani. A légkörben olyan kémiai anomáliákat mutattak ki, amelyeket egyes szakértők az élet potenciális jelének tekintenek. Seager és kollégái 2020-ban például egy azóta sokat vitatott tanulmányban azt írták, hogy foszfint észleltek az égitest légkörében, amely gáz a Földön biológiai folyamatok révén is létrejön.

A Vénusz felszínének extrém környezete mai tudásunk alapján nem támogatja az életet, a magasban azonban bizonyos létformák számára alkalmasak lehetnek a viszonyok. Seagerék úgy gondolják, hogy amennyiben van élet a bolygón, az a felhőkben fordulhat elő mikroorganizmusok képében. A csapat által megálmodott szonda mindössze 1 kilogrammnyi műszert szállítana, amely lézer segítségével elemezné az atmoszféra cseppjeit. 2026-ban aztán egy komplexebb küldetést is indítanának.