Pajzsmirigy diagnosztika: mikor és hogyan történik?
Módosítva: 10/9/2024 2 perc Aktuálisegészségegészségügyi szűrővizsgálatokHormonokpajzsmirigyhormonpótlásultrahangÖsszes cikk
A pajzsmirigyzavarok egy csoportját a szerv göbös megbetegedései adják, melyek jelen lehetnek önmagukban, de a mirigy hormontermelési zavarával is járhatnak. Dr. Békési Gábor PhD, a Budai Endokrinközpont pajzsmirigy specialistája arról beszélt, mikor van szükség göbös megbetegedés esetén aspirációs citológiára.
Pajzsmirigy göbök
A pajzsmirigy göbök szilárd vagy folyadékkal teli csomók, melyek jelen lehetnek egyedül, csoportosan vagy akár strúmával (göbös strúma) együtt. Méretüket tekintve igen változatos képet mutatnak: a kisebbeket legtöbbször hormontermelési zavar miatt végzett ultrahangos vizsgálat során fedezik fel, míg a nagyobbak méretükből, elhelyezkedésükből adódóan kellemetlen tüneteket is okozhatnak (pl. nyaki szorító érzés, nyelési nehézség, rekedt hang). Bizonyos méret felett a csomók akár szabad kézzel ki is tapinthatók, láthatóak.
A pajzsmirigy göbök pajzsmirigy alul-és túlműködéssel is járhatnak, így a göbök esetén mindenképp ellenőrizni kell a szerv hormontermelését (és fordítva, vagyis elégtelen hormontermelés során ultrahanggal meg kell vizsgálni a pajzsmirigyet, göbök után kutatva).
Hideg és meleg göbök
A pajzsmirigy göböknek két típusuk van: léteznek hideg és meleg göbök. A kettő elkülönítése igen fontos, ugyanis a hideg göbök bizonyos esetekben rosszindulatú elváltozásra utalnak. Hogy kiderüljön, milyen göbbel is állunk szemben, izotópos vizsgálatra van szükség. A meleg göbök az izotópot felveszik, így piros színű képet adnak, míg a hideg göbök nem veszik fel, így azok világosak.
A 1 centiméternél kisebb göböket általában elég nyomon követni, ám ha ennél nagyobbak, akkor aspirációs citológia indokolt, hogy kiderülhessen, jó- vagy rosszindulatú elváltozással van-e dolgunk, hiszen annak ismerete rendkívül fontos a megfelelő terápia meghatározásához.
Mit kell tudni az aspirációs citológiáról?
Az ultrahang vezérelt aspirációs citológia során egy vékony tű segítségével az orvos mintát vesz az adott területből, melyet további vizsgálatokra küld. Maga a vizsgálat gyors, minimális fájdalommal jár, ám szükséges a pontos diagnózis felállításához és a kezelés megállapításához.
Amennyiben jóindulatú az elváltozás, a terápiát befolyásolja a göb mérete, illetve hogy okoz-e panaszokat, jár-e hormontermelési zavarral. Ahogy már említettük, az 1 centiméternél kisebb göbök esetén elég lehet csupán a rendszeres ellenőrzés, de szükség lehet jód pótlására, hormonterápiára is. Amennyiben a göb nagyobb méretű, panaszokat okoz, esetleg rosszindulatú, úgy műtéti beavatkozás indokolt. Az aspirációs citológia eredménye fényében előfordulhat, hogy elég csupán a göböt eltávolítani, ám az is lehet, hogy a pajzsmirigy egy részét, esetleg az egészét ki kell műteni - ilyenkor természetesen a beteg élethosszig tartó pajzsmirigy hormonpótlásra szorul.
A pajzsmirigyzavarok egy csoportját a szerv göbös megbetegedései adják, melyek jelen lehetnek önmagukban, de a mirigy hormontermelési zavarával is járhatnak.