A magas vérnyomás hajlamosíthat a demenciára
A 45 éven felüliek körében gyakori egészségügyi panaszt jelent a magas vérnyomás - kapcsolata a későbbi demenciával mára már tudományosan jól megalapozott. Arról azonban kevesebb ismeretünk van, hogy a fiatalabb korosztály esetében mennyire lehet hajlamosító tényező a szív- és érrendszer ezen problémája.
A kutatók ennek feltárása érdekében közel huszonötezer ember adatait dolgozták fel. A résztvevők fele esetében megállapítható volt magas vérnyomás betegség, míg a másik fele egészséges vérnyomásúnak számított.
Az Amerikai Szívtársaság szakfolyóiratában, a Hypertension című lapban közölt vizsgálat eredményei szerint a 35-44 évesek körében a magasabb vérnyomás a későbbiekben gyakrabban járt együtt a demencia kialakulásával. Az eredmények szerint ezeknek a résztvevőknek az esetében az agy tömege is kisebb volt, ami magyarázhatja a későbbi szellemi hanyatlást is. Az alacsonyabb agytömeg ugyanis az agyi idegsejtek közötti kapcsolatok megritkulására utalhat.
A nagyobb tömegű agyban több az idegi kapcsolat és jobb az agysejtek közötti kommunikáció. Ha a magas vérnyomás miatt az agy vérellátása nem optimális, ezek a kapcsolatok zavart szenvedhetnek és az agysejtek károsodhatnak. Minél fiatalabb kortól kezdve van jelen ez a szervezetben, annál nagyobb esélye lehet a későbbi szellemi hanyatlásnak.
Ezért tehát minél korábban fedezik fel és kezelik valakinél a magas vérnyomást, annál jobb esélyei lesznek arra, hogy hosszú szellemi frissességnek örvendhessen. A vérnyomás csökkentésének módja az orvos által elrendelt gyógyszeres terápia mellett az egészséges, szívbarát étkezésben és a rendszeres testmozgásban keresendő.
Emellett nem árt felvenni a harcot a demencia többi kockázati tényezőjével: az elhízással, cukorbetegséggel, magas koleszterinszinttel sem és a dohányzás abbahagyása is jelentősen javíthat az agyunk egészségén.
A cikkben hivatkozott linkek:
Olvasna még a témában?
A nyitólapról ajánljuk
Friss cikkeink
- A kutyák segítségével többet tudhatunk meg az öregedésről és az elmeműködésről
- Mit tehetünk az agyunk egészségéért?
- Már az anyaméhben eldől, ha balkezesek leszünk
- Parkinson-kór vagy Parkinson-szindróma?
- Tévhitek, amelyek a laktózintoleranciát övezik
- Életmentő beavatkozások méhen belül
- Hamis emlékeket alakít ki az elménk
- Gördülő sportok tavasszal
- Útmutató kismamáknak a genetikai vizsgálatokhoz
- Miért nevetnek a babák?
- Evészavarok megoldókulcsa: a család
- Örökölt mintázatok: nagyszüleink, szüleink sorsát éljük tovább?
Hírlevél
Feliratkozom a Szimpatika hírlevelekre, ezzel elfogadom az Adatkezelési Tájékoztatóban olvasható feltételeket, és hozzájárulok, hogy a szimpatika.hu a megadott e-mail címemre hírlevelet küldjön, valamint saját és partnerei üzleti ajánlataival felkeressen.
Az űrlap kitöltése, az adatok megadása önkéntes.
Kérjük, használjon más e-mail szolgáltatót (pl: gmail.com)!