Ma is zajlik az emberiség evolúciója

Forrás: ng.hu
Európa lakóinak az elmúlt évezredekben kialakult génváltozásait vizsgálták meg a kutatók.

Az ember hajlamos saját magát a klasszikus kulturális felfogás alapján a „teremtés koronájának” tekinteni, és még ha valamelyest ismeri is az evolúciót, könnyen beleesik abba a hibába, hogy azt feltételezi, mi már elértük a csúcsot és nem fejlődünk tovább. Egy kínai kutatócsoport nemrégiben ennek az ellenkezőjére talált számtalan bizonyítékot: az elmúlt 2-3 ezer év során, szelekciós nyomás hatására bekövetkezett génváltozásokat tártak fel európai népességi mintákban.

A természetes szelekció az a folyamat, amelynek köszönhetően az adott környezet lehetőségei és korlátai által meghatározott sikeres tulajdonságaink öröklődnek tovább, ezzel alkalmazkodik fajunk a változó világhoz. Még akkor is így van ez, ha a letelepedett, jelentősen megváltozott életmódú fajunk már nem ugyanazoktól a külső hatásoktól függően változik, mint elődeink százezer éve. Az azonban, hogy mik a ma is fejlődő, változó tulajdonságaink (illetve az ezeket meghatározó gének), nemcsak kíváncsiságunkat elégíti ki, hanem orvosgenetikai szempontból is fontos kérdés.

A kutatók a UK Biobank-ben tárolt modern kori emberek, és korábbi évezredekben Európában élt emberek genetikai adatain keresztül mértek fel 870 olyan tulajdonságot, amelyek mindegyikét több gén határozza meg. A korábbi és a mai népesség ezen tulajdonságainak genetikai hátterét hasonlították össze, és a Nature Human Behavior szakfolyóiratban közzé tett tanulmány szerint kiderült, hogy az elmúlt 2-3 ezer évben 88 százalékban, vagyis 755 esetben átalakultak az egyes tulajdonságokat meghatározó gének. Olyan tulajdonságainkról van szó például, mint a bőrünk lebarnulási képessége, a termetünk vagy az anyagcserénk. Érdekes módon számos negatív tulajdonságunkról (gyakorlatilag betegségről) is az derült ki, hogy a természetes kiválasztódás hatására gyarapodtak, ilyen például az ADHD (figyelemhiányos hiperaktivitás-zavar), egyes bőrrákok vagy a bél gyulladásos megbetegedése (IBD) – a kutatók szerint ezek valamilyen egyéb, valóban pozitív változás járulékaként maradhattak fenn.

Kiderült, és ezen nem csodálkozhatunk, hogy egészen más hatások váltottak ki genetikai változásokat az újkőkorban és modern korunkban. A bőrszínre (barnulási hajlamra) utaló genetikai változások a neolitikum idején voltak a legjelentősebbek, de a történelmi korok egészén át különösen sok szelekciós nyomásnak voltak kitéve. Ez azt jelenti, hogy folyamatosan zajlott, aktuális földrajzi helytől függően a „harc” a D-vitaminszükséglet, az ultraibolya sugárzás és a hőhatások között.

Emellett az is világossá vált, és talán ez a legfontosabb felfedezése a jelen kutatásnak, hogy a kulturális változásaink képesek visszahatni a genetikai változásainkra, így az újkőkorban a mezőgazdálkodás, vagy a közelebbi múltban az ipari forradalom okozta életmódbeli változások befolyásolták azt, hogy milyen génváltozatok tűntek előnyösnek és váltak elterjedtebbé.

Ajánlataink

Olvasna még a témában?

Nyereményjátékok

Megfejtő

Kalandozzon velünk, legyen Ön is Megfejtő!

Facebook játék

Egy könnyű kérdés – egy fantasztikus nyeremény

A nyitólapról ajánljuk

Friss cikkeink

Hírlevél

Feliratkozom a Szimpatika hírlevelekre, ezzel elfogadom az Adatkezelési Tájékoztatóban olvasható feltételeket, és hozzájárulok, hogy a szimpatika.hu a megadott e-mail címemre hírlevelet küldjön, valamint saját és partnerei üzleti ajánlataival felkeressen.

Az űrlap kitöltése, az adatok megadása önkéntes.

A hírlevélküldő szolgáltatás nem támogatja a freemail.hu-s és citromail.hu-s címeket, ilyen címek megadása esetén hibák léphetnek fel!
Kérjük, használjon más e-mail szolgáltatót (pl: gmail.com)!