Szimpatika – Betegellátás az online térben

Mit érdemes tudni az EESZT-ről? Miért annyira különleges?

Az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér egy olyan központi rendszer, ami azt a célt szolgálja, hogy az a rengeteg információ, ami már korábban is létezett az egészségügyi informatikai rendszerekben – például a háziorvosoknál, a patikákban és a kórházi információs rendszerekben – egy helyen megtalálható legyen. Korábban, ha a beteg elment a háziorvoshoz vagy egy szakorvoshoz, magával kellett vinnie a leleteket, amelyek a kórházban vagy egy másik szakrendelésen keletkeztek. Az emberek általában nem gondoskodnak megfelelően a papíralapú dokumentumokról hosszú távon, így főleg a régebbi beteginformációk gyakran elvesztek. Ez a betegbiztonságra is rendkívül negatív hatással volt, ráadásul gyakran szükségtelenül meg kellett ismételni a vizsgálatokat, mert elvesztek a leletek. Az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér összefogja ezeket az információkat, tehát mind a háziorvosi rendszerekből származó, mind a szakrendeléseken keletkező, mind pedig a patikai információk egy helyen elérhetővé váltak, így az orvosok bárhonnan hozzáférnek a vizsgálati eredményekhez.

Ez a hozzáférési lehetőség nem vet fel adatvédelmi aggályokat?

Az emberek egészségügyi állapotára vonatkozó információk valóban a világ legérzékenyebb adatai közé tartoznak, ezért a lehető legkörültekintőbben kell eljárnunk és minden jogszabálynak meg kell felelnünk egy ilyen rendszer fejlesztésekor. Az EESZT a jelenleg elérhető legmagasabb fokú adat- és kibervédelemmel van ellátva és mind az európai uniós jogszabályoknak, mind a magyar jogszabályoknak megfelel. Az EESZT-ben lévő egészségügyi adataink védettek: ezekhez csak háziorvosunk és kezelőorvosaink férhetnek hozzá, míg a gyógyszerészek a számukra fontos receptadatokat érhetik el. A betegek, akiknek az adatai a térbe bekerülnek, saját maguk dönthetik el, hogy ezekhez az információkhoz melyik intézmény és ki férhet hozzá. A beállításokat az EESZT lakossági portálján (eeszt.gov.hu) keresztül a betegek bármikor módosíthatják, sőt a különböző adathozzáféréseket is láthatják, tehát hogy mikor, melyik orvos vagy gyógyszerész fért hozzá az adataikhoz.

Mikor merült fel az EESZT fejlesztésének ötlete?

2011-12 környékén úgy döntött az egészségügyi ágazatvezetés, hogy a korábbi gyakorlattól eltérően nem szigetszerű egészségügyi alkalmazásokat fog fejleszteni, hanem egy központi rendszer köré építi az informatikai fejlesztéseket. Az EESZT első verziója 2015 év végére készült el, de ezt követően még sok fejlesztésre volt szükség, és az egészségügyi dolgozókat is meg kellett tanítani a használatára, illetve be kellett mutatni, hogy milyen szolgáltatások érhetőek el rajta. A rendszer 2017 óta érhető el szélesebb körben. Az EESZT előkészítése és tervezése kapcsán áttekintettük a nemzetközi projekteket, melyek tapasztalatait és az alkalmazható, jó gyakorlatokat átvettük. Az alapvető célkitűzés az volt, hogy az információkat megosszuk az ellátóhelyek között, de voltak olyan szolgáltatások, amelyek más országokban már jól működtek, például az eRecept, az elektronikus beutaló, a dokumentumok és a nagyméretű felvételek, pl. a CT-vizsgálatok eredményeinek megosztása, így ezeket mi is elérhetővé tettük.

A hosszú távú cél az, hogy teljesen eltűnjön a papíralapú egészségügyi dokumentáció?

Célunk, hogy minél inkább lecsökkenjen a papír-­alapúság az ellátási folyamatokban, de mindezt úgy, hogy a betegellátás nem sérülhet és az ellátás folytonosságát minden körülmények között biztosítani kell. Ezért egyelőre elkerülhetetlen a papíros megoldások továbbélése, de a cél egyértelműen az, hogy minél több esetben megvalósítsuk az elektronikus megoldásokat.

Mekkora informatikai kihívást jelent az, hogy egy közel 10 millió lakossal rendelkező ország egészségügyi rendszerét kell kiszolgálnia a rendszernek?

Naponta 850 ezer elektronikus recept kerül fel a rendszerbe, plusz az egészségügyi dokumentációk, amelyeket a több mint húszezer, állami és magánintézményhez tartozó kórházi és járóbeteg-irányítási rendszer tárol itt, illetve kérnek le adatokat minden nap, ami nyolcmillió tranzakciót jelent. Ez folyamatos fejlesztést igényel a mi részünkről is, hiszen egyre több adat kerül fel, így a rendszer második verziójának 2020-as indítása óta már a következő verziót tervezzük. Egyébként naponta 35-50 ezer ember nézi meg a saját adatait, receptjeit, vizsgálati eredményeit a rendszerben, és kb. 30 ezer egészségügyi felhasználó lép be azért, hogy feltöltse a betegek adatait, vagy éppen lekérje azokat.

Ki lehet jelenteni egyszer, hogy elkészült a rendszer?

Az EESZT egy folyamatosan fejlődő rendszer és ennek figyelembevételével történt meg már a tervezése is. A benne lévő alkalmazott technológiák is csak olyanok lehetnek, melyek jövőt állóak. Az EESZT fejlesztése során mindig arra törekszünk, hogy a betegellátás folytonosságát ne veszélyeztessük. A folyamatirányítás nem egyszerű, hiszen húszezer intézményre (patikák, kórházak és rendelők) működésére van közvetlen hatással. A pandémia kikényszerítette, hogy minimalizáljuk az orvos-beteg találkozók számát, és amit csak lehet, elektronikusan érhessenek el a betegek, akár még egyes vizsgálatokat is, amennyiben ahhoz nem szükséges a személyes jelenlét – ezt hívjuk telemedicinának, amely tovább növelte a tranzakciók számát a rendszerben. Ezen kívül a dokumentum-megőrzési kötelezettség terhét is szeretnénk levenni az intézmények válláról, így ezt a területet is továbbfejlesztjük a jövőben.