Szimpatika – Különleges csillagokat vizsgálnak a kutatók

Ahogy egy emberről is nagyon sokat megtudhatunk, ha megnézzük a szemetesét, úgy a csillagok környezetéről is árulkodik a beléjük hulló „szemét”. Szennyezett fehér törpének hívjuk azokat a törpecsillagokat, amelyek hidrogénből és héliumból álló fotoszférájába, vagyis a csillag légkörének külső rétegébe a saját bolygóik törmelékeivel a csillagtól idegen, nehéz elemek, például vas vagy szilícium kerülhetnek. Ezek a csillagok a színképük révén árulják el a beléjük hullott anyag milyenségét és mennyiségét, és a korábbi elképzelések alapján arra utaltak e jelek, hogy nagyon sok esetben a földi, szilikátos összetételűhöz hasonló köpennyel rendelkezhettek a szétdarabolt égitestek.

Egy amerikai kutatópáros a Nature Communicationsben megjelent tanulmányuk szerint most átvizsgált 23 ilyen szennyezett, 650 fényévnél közelebbi fehér törpecsillagot, amelyek esetében a szennyező anyagok közül a kalcium, a szilícium, a magnézium és a vas mennyiségét precízen ki lehetett mérni a színkép elemzésével. Mivel a csillagba nemcsak a köpeny, hanem a teljes bolygó morzsaléka belehullott, ezért a talált elemek közt a bolygó fém magja és a kérge is szerepelt (a kéreg a bolygók egészének arányában messze a legkisebb, a Föld esetében csupán a teljes tömegének fél százaléka). A kutatók az egyes csillagok esetében naprendszeri példákkal összehasonlítva vázolták fel, hogy milyen összetételűek lehettek a feldarabolódott bolygók.

Az elemzésekből arra jutottak, hogy a korábbi elképzelésekkel ellentétben nem nagyon hasonlítottak ezek az egykori exobolygók a Földhöz, vagy a Naprendszer kőzetbolygóihoz. Egyes fehér törpecsillagok fotoszférájában például jelentős mennyiségű szilícium volt. Ez arra utal, hogy kvarc lehetett a fő összetevő a belehullott bolygó köpenyében. Saját bolygónk köpenyében nincs, vagy csak elenyészően kevés található ebből az ásványból, egy kvarc-köpenyű bolygó gyökeresen eltérhet a földi példáktól. A köpeny ásványai befolyásolják, hogy milyenek egy bolygó vulkánkitörései, vannak-e kontinensei, és ha igen, milyen arányúak a kontinentális és óceáni jellegű kéreglemezei. Mindezek a tulajdonságok az esetleges életet is befolyásolják.