Szimpatika – A legkisebb hősöket, a koraszülötteket ünnepeljük

E jeles alkalomból a Czeizel Intézet szakemberei, Kalmárné Rikker Zsuzsanna klinikai szakpszichológus, Dr. Papp-Bozzai Barbara gyermekgyógyász és Dr. Karádi Zoltán ultrahangspecialista, gyermek radiológus szakorvos mondta el a gondolatait.

Ma Magyarországon kb. 8-9%-os a koraszülöttségi arány, ami azt jelenti, hogy évente minden tizedik, vagyis mintegy 8000 gyermek születik a terhesség 37. hete előtt. Ez a szám amellett, hogy sajnos elég magas, már évtizedek óta stagnál, amelyben az anya életkorának (túl korai vagy túl késői gyerekvállalás) és az orvostudomány fejlődésének, így például a lombikbébi programoknak és az ezekből következő ikerterhességek növekedésének is meghatározó szerepe van.

Bár a koraszülött és/vagy nagyon kis súllyal született gyermekek továbbra is számos egészségügyi kockázatnak vannak kitéve, az életben maradásra való esélyük a gyors, szakszerű ellátásnak, ápolásnak és a korszerű technológiák alkalmazásának köszönhetően ma már jelentősen megnövekedett, és legtöbbjük a kezdeti nehézségek után egészséges, boldog kisgyerekké cseperedik.

„A koraszülöttek egy nagyon sérülékeny csoportot alkotnak, éretlen immunrendszerük, hétről-hétre változó, érzékeny idegrendszerük miatt ellátásuk, gondozásuk nagyon nagy körültekintést és szakértelmet igényel” – mondta Dr. Karádi Zoltán. „A gyors változások és az igen változatos patológiás betegségek diagnosztikus kihívást is jelentenek a gyermekradiológusoknak. Például agy vizsgálatára alapvetően az ilyen pici babák esetében az MRI vizsgálat a legáltalánosabban elterjedt (pl. oxigénhiány, vérzés esetén), azonban Magyarországon a gyermekkórházak csak egy nagyon kis hányadában található ilyen berendezés, ezért egy koraszülött MRI vizsgálata komoly szállítási előkészületeket igényel, és akár maga a szállítás is nagyon megviselheti a kisbabát. Szerencsére az idegrendszer betegségeinek egy jó része, még ha korlátozottan is, az ágy mellett elvégzett ultrahangvizsgálatokkal is detektálható, így bár nem váltja ki teljesen az MRI vizsgálat szükségességét, ha a vizsgálat nem nélkülözhetetlen, vagy a baba állapota kritikus, nem szállítható, az ultrahang elsődleges vizsgáló módszerré válhat a pici biztonsága érdekében.”

A koraszülöttként világra jött kisbabák súlyuktól és állapotuktól függően, rövidebb-hosszabb ideig intenzív ellátásra szorulnak.

„Fontos, hogy már a kórházban, az inkubátorban töltött idő alatt is törekedjünk a személyes kötődés, kapcsolat kialakítására. Ebben a babamasszázs vagy a köldökzsinórt imitáló horgolt, koripnak nevezett kis polipok is nagyon sokat segíthetnek. Ezek átveszik az anyuka illatát és megnyugtatják a babákat, akik ezáltal bizonyítottan nagyobb biztonságban érezhetik magukat, és gyorsabban fejlődhetnek, mint korip nélküli társaik” – hangsúlyozta Dr. Papp-Bozzai Barbara.

Az időre született csecsemőkhöz hasonlóan a koraszülöttek esetében is fontos a fejlődési mérföldköveket felmérő, a gyermekgyógyászatban meghatározott, kötelező szűrővizsgálatok elvégzése. Ezek időpontjai az intenzív osztályon töltött napok, hetek miatt módosulhatnak, illetve egyes esetekben extra alkalmakkal is kiegészülhetnek az esetleges problémák korai diagnosztizálása érdekében. Ha a koraszülés nem olyan súlyos fokú, tehát például a 34-36. hétben történik, a kontroll szűrővizsgálatokra a korrigált gesztációs hét szerint kell vinni a piciket, mert akkor mutatják azokat az érettségi fokokat, amik egy időre született kisbabánál találhatók. A korrigált kort úgy számolják, hogy a valós korból levonják azoknak a heteknek a számát, amennyivel a baba korábban jött a világra. (Például egy 34. héten született baba kilenchetes korában korrigált életkora szerint háromhetes 40-34=6, 9-6=3). Ennek segítségével a szakemberek pontosan össze tudják hasonlítani a különböző terhességi hétre, és a várt időpontra született babák fejlettségi szintjeit.

Az egyik ilyen, a gyermekek korai életkorában alkalmazható fejlődési vizsgálat például a Bayley III típusú teszt, melynek segítségével a gondolkodás, a nyelvi készségek, a mozgás, a társas készségek, valamint a viselkedés korosztálynak megfelelő fejlettségi szintjei mérhetők. Ez egy nagyon friss, 2017-es fejlesztés, jelenleg nemzetközileg is az egyik legnagyobb hatékonyságú, legkifinomultabb mérőeszköz.

„Koraszülötteknél ugyanúgy elvégezhető a teszt, mint a nem koraszülött babáknál, külön pontszámítási módszer alapján. Ekkor a korrigált életkorral számolunk, tehát a teszt belépési pontját és a feladatok összpontszámát annak megfelelően állapítjuk meg, hogy hány héttel született korábban a pici. Az így kapott pontszámokat az időre született gyermekek életkori értékeivel is össze lehet hasonlítani. Koraszülött babáknál feltétlenül indokolt ilyen vizsgálat elvégzése, hiszen náluk sokkal nagyobb eséllyel alakulhatnak ki képességbeli elmaradások, hallás-, látáskárosodás, mozgásfejlődési zavar, tanulási nehézség vagy olyan viselkedési, pszichológiai problémák, mint például figyelemzavar, hiperaktivitás, társas készség zavarai, szorongás, autizmus spektrumzavar. Több kontrollvizsgálatra szorulnak, mint egy átlagos gyermek és a korai fejlesztésen kívül általában a szülőknek is többször kell gyakorolniuk, játszaniuk velük otthon. Ehhez adunk egy gondozási tájékoztató formanyomtatványt, melyen fel vannak sorolva a különböző területek fejlesztési lehetőségei. Ezek közül szoktuk kijelölni az otthonra ajánlott gyakorlatokat” – magyarázta Kalmárné Rikker Zsuzsanna.

A fejlődési mérföldkövek elérése ilyen pici babáknál kicsit tovább tarthat, mint a legtöbb nem koraszülött csecsemőnél, de fontos szem előtt tartani, hogy minden baba más és más, és a saját ütemében fejlődik, függetlenül attól, hogy mikor született. Éppen ezért nem érdemes célokként tekinteni az egyes mérföldkövekre, melyek a gyermek sikerét vagy épp kudarcát jelzik, hiszen a legtöbb koraszülött a kezdeti nehézségek után rendkívül jól regenerálódik, sőt akár teljesen tünetmentessé is válhat, és körülbelül 12-18 hónapos korára (születési kor), testi és szellemi fejlettségben is utoléri az időre született társait.