Egy lépéssel közelebb az Alzheimer-kór gyógyításához
Az idegsejtek számának csökkenése az agy méretének sorvadásához és az emlékezeti folyamatok romlásához, később pedig általános szellemi hanyatláshoz vezet.
A tudomány eddig főképp a béta-amiloid szerepét vizsgálta az Alzheimer-kórban, ám egyre több bizonyíték született arra, hogy a tau-csomók kialakulása szorosabb összefüggést mutat a betegség előrehaladásával és az agy károsodásával.
Most pedig egy kutatás során sikerült élőben követni azt a folyamatot, amely során a tau felszaporodik és elterjed az agyban. Az eredmények szerint a betegség előrehaladásában a helyi megsokszorozódás jelentősége nagyobb, mint a területről területre történő terjedése. Mindez rendkívüli jelentőséget kap annak tekintetében, hogy ennek segítségével célzott és fókuszált kezeléseket tudnak majd kifejleszteni az Alzheimer-kór lefolyásának lassítása érdekében.
A Cambridge Egyetem kutatócsoportja a korábbi vizsgálatokkal ellentétben nem egerekben, hanem élő emberek esetében vizsgálta a jelenséget. A változó mértékű Alzheimer-kórral élő személyek agyáról PET scannel készítettek felvételeket. Ezt követően egy számítógépes matematikai modell segítségével szimulálták a betegség előrehaladását és a tau-csomók jelenlétét az agyban.
Az eredmények alapján arra a következtetésre jutottak, hogy az úgynevezett tau-magok terjedése az agyban sokkal lassabb, mint ahogyan azt eredetileg gondolták és sokkal inkább a tau-csomók egy-egy agyi ponton történő helyi szaporodása az, ami meghatározhatja a betegség lefolyását.
Ez fontos fényt vet arra, miszerint a legszerencsésebb, ha a tau helyi felszaporodását célzó kezelések kidolgozására fókuszálunk, hiszen ennek segítségével érhető el a mindennapi élet szempontjából legfontosabb állapotromlás lassítása vagy megakadályozása. A soron következő gyógyszeres kísérleteknek ennek a lehetőségét kell majd feltérképezniük.
A cikkben hivatkozott linkek:
Olvasna még a témában?
A nyitólapról ajánljuk
Friss cikkeink
- Már az anyaméhben eldől, ha balkezesek leszünk
- Parkinson-kór vagy Parkinson-szindróma?
- Tévhitek, amelyek a laktózintoleranciát övezik
- Életmentő beavatkozások méhen belül
- Hamis emlékeket alakít ki az elménk
- Gördülő sportok tavasszal
- Útmutató kismamáknak a genetikai vizsgálatokhoz
- Miért nevetnek a babák?
- Evészavarok megoldókulcsa: a család
- Örökölt mintázatok: nagyszüleink, szüleink sorsát éljük tovább?
- Ábel Anita: „Azért vagyunk, hogy áttörjük a falat”
- Mentális betegségek és a bélflóra: szorosabb a kapcsolat köztük, mint hittük
Hírlevél
Feliratkozom a Szimpatika hírlevelekre, ezzel elfogadom az Adatkezelési Tájékoztatóban olvasható feltételeket, és hozzájárulok, hogy a szimpatika.hu a megadott e-mail címemre hírlevelet küldjön, valamint saját és partnerei üzleti ajánlataival felkeressen.
Az űrlap kitöltése, az adatok megadása önkéntes.
Kérjük, használjon más e-mail szolgáltatót (pl: gmail.com)!