A bálnáknak kulcsfontosságú szerepük van az ökoszisztémában
A Duke Egyetem számolt be arról az új kutatási eredményről, amely szerint az eddig véltnél mintegy háromszor is több krillt fogyasztanak el a sziláscetek. A vizsgálatokban több egyetem és kutatóintézet munkatársai is részt vettek. A kutatási eredményeket, amelyek átalakíthatják e cetfélék ökológiai szerepéről alkotott képünket, a Nature közölte.
A kutatók 7 fajba tartozó 321 sziláscet egyed táplálkozásának pontos megfigyelésével, tenger alatti drónok, helyzetjelző jeladók, valamint a krillrajok egyedsűrűségére vonatkozó vizsgálatok segítségével kiderítették, mennyit eszik meg egy-egy bálnafaj egyede egyszerre, és milyen gyakran táplálkozik. A merülő robotok és akusztikai mérések segítségével kiszámolták, hogy egy „falat”, vagyis a bálna szájába egyszerre bekerülő víz és táplálék mennyisége mekkora. Ezen adatokból ki lehetett már számolni, hogy mennyi az összes bálna teljes krillfogyasztása. Az egyes fajok egyedei a saját testtömegük 5-30 százalékával egyező tömegű eleséget fogyasztanak naponta.
Bár az egyes egyedek által elfogyasztott krillmennyiségről kiderült, hogy jóval több mint eddig gondolták, a 20. századi bálnavadászat beköszöntétől számítva, globális szinten mégis sokkal kevesebb az az ürülékmennyiség, amelyet a bálnák visszajuttatnak a tengerbe, olyan mértékben fogyatkozott meg a számuk. A bálnák ürüléke létfontosságú tápanyag számos tengeri faj számára, így e változásnak súlyos következményei vannak az egész tengeri ökoszisztémára nézve. „Még elképzelnünk is nehéz, hogy az ipari szintű bálnavadászatot megelőző időkben az óceánok produktivitása, amelynek lényegi elemei voltak a sziláscetek, milyen lehetett” – mondta David W. Johnston, a kutatás egyik szerzője, a Duke Egyetem tengeri robotikai és távérzékelési laborjának kutatója.
A sziláscetek közt találjuk a legnagyobb tengeri állatokat, így a púpos bálnát, a barázdásbálnát, vagy a kékbálnát, és ezeket a ceteket számos rokonukkal egyetemben a kihalás szélére juttatta a bálnavadászat, a becslések szerint több mint egymillió bálnát mészároltak le. Bár az ember azt gondolná, hogy a ragadozók létszámának csökkenése együtt járt azzal, hogy a krill és más, a cetek által fogyasztott állat felszaporodott, a kutatás azonban pont az ellenkezőjét találta. A bálnavadászat kezdetén a jelenleginél mintegy ötször több krill élt még az óceánokban, vagyis a bálnák hanyatlása a krill hanyatlását is jelentette. Az ok pedig a bálnák ürülékében rejlik.
A bálnák emésztésének köszönhetően a 20. század elején kb. 12 000 tonna, jelenleg ennek a tizede, kb.1200 tonna vas jut évente az óceánokba. A vas az óceáni tápláléklánc alapját képező fitoplankton létezéséhez elengedhetetlen tápanyag, kevesebb vas kevesebb élelmet jelent a tengerek minden lakója számára.
Az eredmények azt jelentik, hogy a bálnák, amelyekről eddig is tudtuk, hogy nagyon fontos szereplői az óceáni táplálékkörforgásnak, a korábban véltnél is sokkal fontosabbak.
A cikkben hivatkozott linkek:
Olvasna még a témában?
A nyitólapról ajánljuk
Friss cikkeink
- Gyomként irtjuk, pedig igazi csodaszer ez a növény
- Tiltott gyümölcsök a tavaszi allergiaszezonban
- Így szabadulhatunk meg a haragtól
- A mini stroke 5 korai figyelmeztető jele
- A kutyák segítségével többet tudhatunk meg az öregedésről és az elmeműködésről
- Mit tehetünk az agyunk egészségéért?
- Már az anyaméhben eldől, ha balkezesek leszünk
- Parkinson-kór vagy Parkinson-szindróma?
- Tévhitek, amelyek a laktózintoleranciát övezik
- Életmentő beavatkozások méhen belül
- Hamis emlékeket alakít ki az elménk
- Gördülő sportok tavasszal
Hírlevél
Feliratkozom a Szimpatika hírlevelekre, ezzel elfogadom az Adatkezelési Tájékoztatóban olvasható feltételeket, és hozzájárulok, hogy a szimpatika.hu a megadott e-mail címemre hírlevelet küldjön, valamint saját és partnerei üzleti ajánlataival felkeressen.
Az űrlap kitöltése, az adatok megadása önkéntes.
Kérjük, használjon más e-mail szolgáltatót (pl: gmail.com)!