- Milyen szembetegségek jelentkezhetnek tipikusan ősszel?

- A fő gondot ősszel a kötőhártya-gyulladások jelentik, amelyek lehetnek allergiás, vagy fertőzéses eredetűek. Allergia esetén a pollenek ugyanúgy izgatják a szem kötőhártyáját, mint a többi nyálkahártyánkat, és emiatt a szem viszket, bepirosodik és könnyezik. Nyár végén, kora ősszel a legnagyobb gondot a parlagfű okozza.
A fertőzéses kötőhártya-gyulladást okozhatja vírusos vagy bakteriális fertőzés. A vírus okozta gyulladás gyakran jár együtt felső légúti megbetegedésekkel.

A kötőhártya (conjunctiva) a szem elülső felszínének egy részét borító vékony nyálkahártyaréteg. Gyulladásakor a szem bepirosodik és váladékos lehet. A kötőhártyában sok ér található, ám ezek normális esetben nem látszódnak. Gyulladás esetén az erek kitágulnak és láthatóvá válnak, ettől tűnik a szem pirosnak. A gyulladás a szemhéjat és a szaruhártyát is érintheti.  A beteg égő, szúró, viszkető, kellemetlen érzésről, idegentest-érzésről panaszkodik, a szem ilyenkor érzékenyebb lehet a fényre, és váladékozás is előfordulhat, amely homályos látást okozhat.

Vírusos kötőhártya-gyulladás esetén a váladék inkább színtelen, vízszerű, míg a baktériumok okozta váladék sárgás, tapadós. Allergia esetén fehéres, tapadós a váladék.

- Hogyan kezelhetjük ezeket a betegségeket?
- A szezonális allergiát a szakorvos által felírt antihisztamin-tartalmú szemcseppekkel kezelhetjük. Fontos, hogy betartsuk a javasolt adagolást.

Vírusos kötőhártya-gyulladást okozó vírusok ellen gyógyszerek, cseppek nincsenek, a felső légúti fertőzés lezajlása után a szembetegség is elmúlik. Az ilyen megbetegedés esetén csakúgy, mint az allergiás esetekben, a kellemetlen tünetek hideg borogatással és érösszehúzó cseppekkel enyhíthetőek, antibiotikum-cseppet ilyenkor a bakteriális felülfertőzés megelőzése miatt adunk.

Bakteriális fertőzéskor ideális esetben a váladékból kitenyésztett baktérium érzékenysége alapján megválasztott antibiotikum cseppet vagy kenőcsöt alkalmazunk. A tenyésztésre nem mindig van lehetőség, ilyenkor úgynevezett széles spektrumú, vagy a leggyakrabban előforduló kórokozók elleni cseppet használjuk.

A kötőhártya-gyulladás fertőző betegség, ezért fontos a higiéniai szabályok betartása. A kötőhártya-gyulladásban szenvedő gyereket lehetőleg ne vigyük iskolába, óvodába, hogy ne fertőzzön meg másokat. Ne érjünk kézzel a gyulladt szemhez, ne dörzsöljük, kezelések előtt és után pedig mossunk kezet. Semmiképpen se sminkeljük magunkat, amíg a betegség el nem múlik, a kontaktlencse viselését pedig feltétlenül fel kell függeszteni.

- Mire kell odafigyelnie egy kontaktlencse-viselőnek a hidegebb hónapokban?

- A hideg időjárás alapvetően nem befolyásolja a kontaktlencse viselését, sőt, a hidegben kevésbé párolog a lencsét borító könnyréteg, és emiatt lassabban szárad ki a szem. Viszont az erős szél miatt bepirosodhat, könnyezhet az ember szeme, akár visel kontaktlencsét, akár nem. Ez ellen sajnos, nem védekezhetünk, ilyenkor a szemüvegesek vannak előnyben.

- A hideg évszakokban is ki vagyunk téve UV-sugárzásnak?

- Ősszel és télen a felhős, borús időben kevesebb UV-sugárzás éri el a földet, ezért a szem nincs kitéve akkora veszélynek, mint nyáron, ám ez csalóka lehet, ugyanis a szűrt fényben is van UV-sugárzás.

Télen érdemes odafigyelni arra, hogy a szabadban történő sportoláskor (síelés, túrázás) megfelelő napszemüveget viseljünk, ugyanis a hó, akárcsak a víz, az UV-sugárzás 80 százalékát visszaveri. Emellett azt is számításban kell vennünk, hogy a hegyekben az ultraibolya sugárzás 300 méterenként 5 százalékkal erősödik, és úgynevezett hóvakságot okozhat. Ennél a rendkívül kellemetlen, nagy fájdalommal járó állapotnál a szem szaruhártyája gyakorlatilag „leég", a szemhéjak vörösek és duzzadtak lesznek, a szem fényérzékennyé válik. Bár a tünetek hamar, akár egy nap alatt elmúlhatnak, érdemes őket megelőzni, mégpedig olyan napszemüveggel, amelynek oldalsó része is van, mely megakadályozza az oldalirányból érkező sugarak bejutását.

- Károsíthatja-e a szemünket a hideg évszakokban divatos szoláriumozás?

- Mivel a szolárium csövei is UV-sugarakat bocsájtanak ki, hatásuk nagyban megegyezik a napsütésével.  Ezért a szoláriumban mindenképpen viseljünk védőszemüveget, a kontaktlencsét pedig lehetőleg vegyük ki. A legjobb és legegyszerűbb megoldás viszont az, ha egész egyszerűen csukva tartjuk a szemünket.

- Ilyen időben már kevés szórakozóhelynek vagy étteremnek van nyitott része, és a dohányzó közönség a négy fal közé szorul. Ahol viszont nincs megfelelő szellőztetés, hamar összegyűlik a dohányfüst, ami irritálja a szemet. Okozhat-e ez komolyabb gondot?

- Van, aki allergiás a dohányfüstre, de allergia nélkül is okozhat a dohányfüst szemvörösödést és könnyezést. A kontaktlencse pedig a dohányfüst okozta kiszáradás miatt kényelmetlenné válhat.

- Mivel kezelhetjük a bepirosodott szemet?

- A kezelés attól függ, mi okozza a szemvörösséget. Az allergiás és fertőzéses gyulladások kezeléséről már esett szó. A kötőhártya vérbőségét a könnytermelés mennyiségi és minőségi megváltozása is okozhatja, ilyenkor a betegnek „száraz szem panaszai" vannak. Ilyen esetekben a műkönnyek enyhíthetik vagy megszüntethetik a panaszokat. Számos ilyen csepp létezik, használatukról mindenképpen érdemes kikérni a szemorvos véleményét.

Kontaktlencse-viselés kapcsán is előfordulhat a szem bepirosodása, ezt okozhatja például a légkondicionálás, fűtés, többórás számítógép használat (ilyenkor az ember kevesebbet pislog, ettől hamarabb szárad ki a kontaktlencse).

Sokan ilyen esetekben is érösszehúzó cseppeket használnak, mert azok megszüntetik a szem vörösségét, de ez csak tüneti, és nem oki kezelés. Az ilyen cseppek hosszú távú használata nem javasolt, mert egy idő után épp az ellenkező hatást érhetjük el velük. Szempirosság esetén, mint minden kóros állapotnál, feltétlenül oki kezelésre van szükség.