Szimpatika – Időskori biztonság

Mit jelent pontosan a tartási és az életjáradéki szerződés?

A tartási szerződés alapján a tartásra kötelezett, vagyis az eltartó köteles az eltartott életkörülményeinek és szükségleteinek megfelelő ellátására, a gondozásért pedig az eltartott ellenértéket ad, amely általában ingatlant jelent. Az eltartó szolgáltatását úgy kell elképzelni, hogy az nem csak a létfenntartást szolgálja, hanem az eltartott korábban megszokott életkörülményeihez kell igazítani, és természetesen figyelembe kell venni az eltartott által felkínált ellenértéket is. Tehát pl. egy 200 millió forintos ingatlanért cserébe elvárható, hogy ne létminimumon tartsa az eltartó az eltartottat.  A tartási szerződésen kívül lehetőség van életjáradéki szerződést kötni, amely szintén a jogosult életfenntartását és megélhetését biztosítja. Ez alapján a kötelezett járadékot fizet a jogosultnak ellenértékért cserébe, amely az esetek többségében szintén ingatlant jelent. Ebben az esetben nincs szó személyes gondoskodásról, csupán egy havonta fizetett összegről.

Mikor érdemes tartási, illetve életjáradéki szerződést kötni?  

Ezek a szerződések az életfenntartást, a megélhetést biztosítják, ám megkötésük előtt érdemes tudni, hogy a rokonok is kötelesek egymást eltartani – ez nevezi a jog rokontartásnak. Erre az jogosult a rokonaival szemben, aki önhibáján kívül nem képes eltartani magát, és akinek tartásra kötelezhető házastársa, volt házastársa vagy volt élettársa nincs. Ilyen típusú tartási kötelezettség elsősorban a szülő esetében áll fenn a gyermeke felé, illetve a nagykorú gyermeknek a rászoruló szülővel szemben. Többek között ezzel magyarázható, és a törvény külön rögzíti is, hogy a közeli hozzátartozók között létrejött tartási szerződés esetén általában ellenszolgáltatás nem jár.

Mit érdemes mindenképpen rögzíteni a tartási szerződésekben?

A Ptk. a szükséges részletességgel rendezi a tartási szerződés lehetséges tartalmát, melyet írásba kell foglalni. A törvény felsorolja a minimálisan teljesítendő szolgáltatásokat is, de ettől eltérően, más szolgáltatásokban is megállapodhatnak a felek. Szükségesnek tartom elmondani, hogy egy ügyvéd vagy közjegyző közreműködése minden esetben segítheti ezen szerződések szakszerű megkötését, és így elkerülhető a későbbi problémák és viták kialakulása is. Az esetek döntő többségében egyébként az eltartott ingatlantulajdona szerepel a szerződésben ellenértékként, ilyenkor amúgy is kötelező tartalmi eleme a szerződésnek az ellenjegyzés.

Mikor szűnik meg a szerződés, illetve hogyan lehet az eltartási típusú szerződéseket megszüntetni?

Ezek a szerződések általában a jogosult halálával szűnnek meg. Ha több jogosult szerepel a szerződésben, például házastársak kötnek tartási szerződést az eltartóval, akkor az egyik jogosult halála után a házastársa, aki továbbra is jogosult, változatlanul követelheti a megszokott életvitel folytatásához szükséges szolgáltatásokat. Más a helyzet a tartásra kötelezett, vagyis az eltartó halála esetén. Ebben az esetben ugyanis a tartási kötelezettség nem szűnik meg, hanem az örökhagyó tartozásaiért való felelősség szabályai szerint átszáll a tartásra kötelezett örökösére.
Sokan nem tudják, hogy a tartási szerződést a felek közösen nem tudják megszüntetni, csak bírósági úton, módosítását viszont bármelyik fél kérheti. A bíróság akkor módosítja a szerződést, ha a korábbi tartalommal már nem valósítható meg a szerződés célja, például azért, mert a felek között megromlott a viszony. Ilyenkor a bíróság ítéletben rendezi, hogy az eltartónak pontosan mit kell teljesítenie, ha pedig így sem fenntartható a szerződés a továbbiakban, a bíróság megszünteti azt. A bíróság egyébként bárhogy rendelkezhet, de olyan döntést nem hozhat, amely ellen mindkét fél tiltakozik.

Az eltartási szerződéseket meg lehet támadni azon az alapon, hogy nem értékarányosak, vagy esetleg azért, mert nem valósult meg az előírt szolgáltatás?

Több esetben láttam, hogy feltűnően nagy értékkülönbségre hivatkoznak a tartási szerződés kapcsán. Ennek megítélése azért nehéz, mert a tartási szerződésben eleve van egy előre ki nem számítható bizonytalansági tényező, amelynek következtében a szerződés időtartama sem a szerződés megkötésekor, sem annak teljesítése során nem határozható meg. Megállapítható a szerződés érvénytelensége abban az esetben is, ha tényleges tartásról valójában nincs is szó, illetve nem valósul meg, mert például a felek azért kötik, hogy úgy tűnjön, mintha ellenérték fejében szerezte volna meg az eltartó az ingatlant. Ez esetben ugyanis az ingatlan nem lesz hagyatéki vagyon, így a kötelesrészre jogosult nem tarthat igényt arra, és ezt egyesek meg is próbálják kihasználni. De a szerződés megtámadására adhat alapot az az eset is, amikor nem tisztázható előzmények és körülmények között, a gyógyíthatatlan betegségben szenvedő eltartottal annak közeli halála bekövetkezésének tudatában kötnek tartási szerződést. Ebből is látható, hogy számos kérdés merülhet fel az ilyen típusú szerződések kapcsán, így megkötésük előtt mindkét fél számára ajánlott a jogi segítség igénybevétele.