Horkolás – mit tehetünk ellene?

Azt olvastam, hogy minden harmadik ember horkol. Igaz ez?

Pontos adatok nincsenek, már csak azért sem, mert nagyon sok ember – elsősorban az egyedül élők – nem is tudják magukról, hogy horkolnak. Általában a partner hívja fel a figyelmet a problémára. Léteznek becslések, melyek szerint Európában és Amerikában a nők 8-28%-a, a férfiaknak pedig a 19-48%-a horkol.

Létezik a horkolásban szezonalitás? Pl. az évszakok vagy akár egy allergia befolyásolhatja-e?

A horkolás egyik oka lehet az allergiás nátha, és ez bizony sokaknál szezonális. Ezen kívül, ha valaki például refluxos beteg és nem figyel oda az étrendjére, az is indukálhatja a jelenséget. Annyi minden befolyásolhatja a felső légutak állapotát, hogy akár már egy kis változás is horkolásban nyilvánulhat meg.

Akkor térjünk a lényegre: tulajdonképpen mit jelent a horkolás?

Ha horkolásról beszélünk, akkor mindig a felső légutat kell megvizsgálni: az itt jelentkező tüneteket fel szoktuk osztani az orrot, a lágy szájpadot, a szájgaratot és a gégét érintő problémákra. Felnőttkorban általában az orr és a lágy szájpad területe okoz gondot, gyerekkorban leggyakrabban orr- vagy garatmandula megnagyobbodás áll a háttérben.

Tulajdonképpen arról van szó, hogy különböző felső légúti problémák ugyanúgy nyilvánulnak meg, tehát különböző területek azonos módon, azaz a horkolással jelzik, hogy valami nincs rendjén?

Az a közös az összes típusban, hogy a légúti ellenállás fokozódik, megnövekszik, ami azért áll fenn, mert a légút átmérője egy adott ponton lecsökken, tehát egy szűkebb keresztmetszeten nagyobb sebességgel áramlik át a levegő, és a környező szöveteket „magával ragadja”. Így alakul ki a horkolási hang, amit jellemzően a lágy szájpad ad ki, de a szűkület előfordulhat feljebb vagy lejjebb is: az orr és a garat is felelős lehet.

Azt tudjuk, hogy a túlsúlyos emberek hajlamosabbak a horkolásra, és az is köztudott, hogy az alkoholfogyasztás is indukálja a horkolást. De miért jön létre szűkület túlsúly vagy alkohol hatására?

Nemcsak az alkohol, hanem a különböző gyógyszerek – pl. altatók – is befolyásolják a garatban az izomtónust, amelynek hatására egymáshoz közelednek, sőt összeesnek a szövetek, kevésbé állnak ellen a légáramnak. Elhízás esetén a nyak területén a kötőszövetekben a zsírállomány növekszik, ami összenyomja a légcsövet.

Az apnoét gyakran említik mint rizikófaktort, de ténylegesen milyen kockázatokat rejt a horkolás? Akár bele is lehet halni?

A horkolás tulajdonképpen a hangjelenséget jelenti, és csak a partnernek kellemetlen, ha csupán egy habituális horkolásról van szó. Viszont ez a probléma nagyon gyakran társul az alvási apnoé szindrómával, amely során oxigénhiányos állapot lép fel, kimarad a lélegzetvétel, legsúlyosabb esetben ez fuldoklásig fajulhat.

Hogyan zajlik a beteg állapotának felmérése?

Nagy segítség, ha a beteg már úgy érkezik a konzultációra, hogy rendelkezik bizonyos megfigyelésekkel, illetve ha a párja segít abban, hogy megfigyeli a horkolás alatti légzést. Akik egyedül alszanak, azok is letölthetnek különböző okostelefonos applikációkat, amik megkönnyítik a légzésfigyelést. Ilyenkor az ember az éjjeliszekrényen bekapcsolva hagyja éjszakára a telefonját és az alkalmazás segítségével vissza lehet hallgatni, hogy szabályos-e a légzés, esetleg van-e légzéskimaradás, és persze azt is, hogy milyen erős a horkolás.

Ha kiderül, hogy a beteg segítségre szorul, mit tehet az orvos? Hogyan lehet a horkoláson segíteni?

Egy hagyományos fül-orr-gégészeti vizsgálat során fel lehet mérni, hogy pl. allergiás nátha, orrsövényferdülés, orrpolip vagy valami más okozza-e a problémát. Ez egy statikus vizsgálat, ami azt jelenti, hogy nem horkolás közben vizsgáljuk a beteget. Amivel biztos diagnózist lehet felállítani a horkolás okáról, az egy dinamikus vizsgálat – ezt a vizsgálatot akkor szoktuk ajánlani, ha a statikus vizsgálat nem hoz eredményt. Ez viszont invazívabb, altatásban végezzük, és horkolást indukálva endoszkóppal nézzük végig a felső légutakat. Ez a legprecízebb módja annak, hogy pontosan megállapítsuk a horkolás okát. Nagyon gyakori, hogy az egyetlen probléma a szájpad területére tehető: a nyelv és a szájpad közel helyezkednek el egymáshoz. Klasszikus megoldásnak számítanak a műtétek, de ma már elérhető olyan kezelés is, amelynek során nincs sebészi metszés, szöveteltávolítás, kéthetes felépülési idő, vérzésveszély stb., hanem direkt módon kezelve a szöveteket, egy lézer segítségével kollagén képződést indukálva a lágy szájpad összehúzható, ezáltal pedig több hely áll majd rendelkezésre a garatban.

Sok százfajta készítmény kapható, amelyek kollagént tartalmaznak, de valójában mi ez, és mire jó?

A kollagén egy fehérje, ami a szövetek feszességéért is felelős, de mi nem szépészeti okokból feszesítünk, hanem azért, hogy több levegőnek legyen helye a garatban. A lézerrel ennek a képződését lehet indukálni, mert a kezelés hatására a kollagén rostok száma felszaporodik. Mindenki tapasztalta már, hogy ha megvágta az ujját, egy idő után a seb elkezdett magától összehúzódni. Ehhez hasonlít az a folyamat, ami a lágy szájpadláson következik be a lézeres beavatkozás hatására. Mellékhatása nincs, és a beteg a beavatkozás után rögtön ehet, ihat, beszélhet – bár az indiai konyhát közvetlenül a kezelés után nem javaslom, a csípős ételeket egy ideig érdemes elkerülni.