Jóval több aszteroidával ütközött a korai Föld, mint feltételezték
A Nature Geoscience című tudományos folyóiratban ismertetett tanulmány szerzői ősi aszteroidamaradványokat vizsgáltak és modellezték becsapódásuk hatásait. Ezek az új modellek segítik a tudósokat abban, hogy pontosabban megértsék, mikor kezdett a bolygónk olyan Földdé válni, amilyennek ma ismerjük - olvasható a PhysOrg tudományos-ismeretterjesztő hírportálon.
A kötetlen oxigén a légkörben létfontosságú minden élőlény számára, amely légzéssel termel energiát. Az oxigén légköri felhalmozódása nélkül valószínűleg nem léteznénk - mondta Nadja Drabon, a Harvard Egyetem föld és bolygótudományi kutatója.
A magasabb becsapódási szám azt jelzi, hogy a bolygó nagyjából minden 15 millió évben ütközött aszteroidával.
A kutatók ősi bizonyítékokat, úgynevezett becsapódási gömböket elemeztek, amelyek akkor formálódtak, amikor egy nagy aszteroida vagy üstökös összeütközött a bolygóval. Az ütközésből felszabaduló energia a földkéreg kőzetét megolvasztotta és elpárologtatta. A megolvadt kőzet kicsiny gömbjei újra megszilárdultak, visszahullottak a Földre homokméretű részecskeként és visszaágyazódtak a földkéregbe. Ezeket az ősi jellemzőket nehéz megtalálni, mivel igen keskeny rétegeket formálnak a kőzetekben.
Az elmúlt néhány évben azonban bizonyítékot találtunk számos olyan becsapódásra, amelyekről korábban nem tudtunk - magyarázta Drabon.
Ezek az új becsapódási gömbrétegek növelték a korai Földdel való eddig ismert ütközések számát. Ez tette lehetővé, hogy a kutatók frissítsék az ütközési modelleket, és kiderítsék, hogy alábecsülték az aszteroidabecsapódások számát.
Ezután modellezték azt, miként hatottak a becsapódások a légkörre. Azt találták, hogy egy kilenc kilométernél nagyobb égitesttel való ütközés halmozott hatása oxigéncsökkenést eredményez, mivel kivonja az oxigén többségét a légkörből.
Megállapításuk egyezik azokkal a geológiai feljegyzésekkel, amelyek azt mutatják, hogy a légkör oxigénszintje változott ugyan, de viszonylag alacsony volt a korai archaikumban. A Föld felszínén található legrégebbi kőzetek nagy része az archaikumból (négymilliárd - két és félmilliárd évvel ezelőttről) származik. Ilyen kőzetek ismertek Grönlandról, a Kanadai-pajzsból, Nyugat-Ausztráliából és Dél-Afrikából. Az első kontinensek is az archaikum alatt alakultak ki.
A cikkben hivatkozott linkek:
Olvasna még a témában?
A nyitólapról ajánljuk
Friss cikkeink
- Az sem jó, ha túl sok van belőle és az sem, ha kevés
- Nyári hajproblémák és megelőzésük
- Köszméte, avagy a vitaminokban gazdag egres
- Tévhitek a napozásról és a naptejről
- Nyáron gyakoribb a kontaktlencse miatti fertőzés
- Törpemalacokat és kutyákat vizsgáltak az ELTE kutatói
- Miért rosszabbodnak a refluxos panaszok nyáron?
- Ezért igyunk fügefalevél-teát!
- Milyen betegségeket kaphatunk el az élővizekben vagy a strandon?
- Hűtsd le magad belülről
- Egy kézzel élők mindennapjait segíti a Semmelweis Egyetem videósorozata
- Egy betegség, amely fellángol a kávétól
Hírlevél
Feliratkozom a Szimpatika hírlevelekre, ezzel elfogadom az Adatkezelési Tájékoztatóban olvasható feltételeket, és hozzájárulok, hogy a szimpatika.hu a megadott e-mail címemre hírlevelet küldjön, valamint saját és partnerei üzleti ajánlataival felkeressen.
Az űrlap kitöltése, az adatok megadása önkéntes.
Kérjük, használjon más e-mail szolgáltatót (pl: gmail.com)!