Megnyílhat az út a korai Alzheimer-diagnózis előtt

Ugyan lehetséges az MCI korai jeleit felfedni olyan képalkotó eljárásokkal, mint a funkcionális MRI (fMRI), azonban a felvételek értelmezése nehéz feladat.

Most azonban litván kutatók kifejlesztettek egy olyan számítógépes algoritmust, ami kiküszöbölheti ezt a problémát és megnyithatja a kaput a korai diagnózisalkotás felé. Az eredmények szerint ugyanis az algoritmus 99 százalékos pontossággal dolgozik. Az MCI a normális öregedési folyamatok és a szellemi hanyatlás és demencia közötti köztes állapotként írható le, amiből gyakran, de nem minden esetben alakul ki Alzheimer-kór vagy más demencia. A vizsgálat épp ezt a jellegzetességet igyekezett kihasználni.

A kutatás vezetője, Dr. Rytis Maskeliūnas elmondta, hogy világszerte azon törekvés fogalmazódik meg, hogy minél előbb, szinte még a tünetek megjelenése előtt kellene felfedezni az Alzheimer-kórt. Így a betegek állapota hosszú időn keresztül szinten tartható volna és lehetőség szerint minél többet profitálhatnának az elérhető kezelésekből. Az
enyhe szellemi hanyatlás stádiumában felfedezett betegség tehát a legjobb esélyeket adná a demenciával élőknek arra, hogy jó legyen az életminőségük.

A korai diagnózisnak érzelmi, társas és orvosi előnyei is vannak és lehetővé teszi a betegeknek a tervezést jogi, pénzügyi és ellátásbeli kérdésekben. Ezen kívül arra is esélyt ad, hogy klinikai vizsgálatokban vehessenek részt.

Ennek érdekében az MCI stádiumban történő felismerés a legcélravezetőbb. Mivel az FMRI képek értelmezése időigényes és nagy szakértelmet kívánó feladat, a számítógépes, úgynevezett mélytanulás ideális megoldásnak tűnik a tudósok számára. Ráadásul ennek segítségével az egészen apró, az emberi szemnek láthatatlan elváltozások és mintázatok is kiszűrhetőek.

A mesterséges intelligenciával foglalkozó kutatócsoport a vizsgálat során 138 személy fMRI eredményét használta fel. A résztvevők között a szellemi hanyatlás hat különböző stádiuma volt jelen a tejesen egészségestől az Alzheimer-kórig. Az algoritmus a korai MCI és az Alzheimer-kór között 99,9 százalékos pontossággal volt képes különbséget tenni. A gépi tanulás szinte ugyanilyen magas, 99,95 százalékos sikerességet mutatott a kései MCI és Alzheimer-kór, valamint az MCI és a korai MCI közötti különbségtételben is.

Dr. Maskeliūnas kiemelte, hogy habár a vizsgálatuk nem a legelső a témában, az áttörést az jelenti, hogy eddig az ő algoritmusuk tűnik a legpontosabbnak. Hozzátette, hogy a
laborkörülmények mindig pozitív irányban torzítanak, ám azt várja, hogy kórházi körülmények között is legalább 85 százalékos pontossággal lesz majd képes dolgozni a program – ami már jelentős segítséget jelenthet egy gyakorló orvosnak a diagnózis megalkotásában.

Habár sok további vizsgálat szükséges még, mire ezek az algoritmusok az orvoslás mindennapi részét képezhetik, a jövőben nagy haszonnal kecsegtetnek. A korai állapotban kiszűrt demencia vagy annak megemelkedett kockázata ugyanis lehetőséget adhat az orvosoknak arra, hogy korai kezeléseket rendeljenek el. A technológia segíthet az
orvoslást olcsóbbá és ezáltal többek számára elérhetővé tenni.