Szimpatika – A műanyaghulladék lassan ellepi a Földközi-tengert

Kosztasz Tsziarasz, a Görög Tengerkutató Központ munkatársa és kollégái új tanulmányukban olyan modellt mutatnak be, amellyel fel lehet mérni a Földközi-tengerbe áramló műanyagtörmelék útját és sorsát. Eredményeik alapján a hulladék a partoktól a vízfelszínen át a tengerfenékig mindenhol jelen van a térségben, becslésük szerint jelenleg mintegy 3760 tonna szemét lebeg a vízen.

Az 1950-es évek óta jelentősen nőtt a műanyagtermelés, a hulladék nagy része pedig az óceánokba és tengerekbe áramlik. Az egyébként lenyűgöző biodiverzitású Földközi-tenger különösen szennyezett, ebben a halászat és a sűrű populáció mellett a turizmusnak is szerepe van.

Tsziaraszék 2010 és 2017 között folytattak szimulációt, melyben a szárazföld felől, így a folyókból és városokból érkező törmelék útját vizsgálták. Elemzésükben olyan faktorokkal is számoltak, mint amilyen a szél vagy a keveredés. A modell a mikro- és makroműanyag lehetséges felhalmozódási mintáit is megmutatta.

Az eredmények alapján évente nagyjából 17 600 tonna műanyag jut el a Földközi-tengerbe, 3760 tonna pedig jelenleg a felszínen sodródik. Összességében a szemét maradványainak 84 százaléka a partokra kerül, 16 százaléka pedig a vízben marad.

Az új vizsgálat segíthet annak megértésében, hogy a műanyag pontosan miként hat az élővilágra. A mikroműanyagok például ritkábbak a felszínen, és inkább a mélyben halmozódnak fel, míg a makroműanyagok, pl. a nejlonzacskók képesek sokáig lebegni. Ez azt jelenti, hogy a két típus hulladékai eltérő élőlényekkel találkozhatnak útjuk során.

Az elemzés azt is felfedte, hogy a mikro- és makroműanyagokra más-más források jellemzőek. Előbbiek például gyakran jelennek meg sűrűn lakott part menti területeknél a nem kellően szűrt szennyvíz révén, míg utóbbiak sokszor a nagy folyókon keresztül érik el a tengert.