Meddig tart a holtomiglan-holtodiglan?

2021. 10. 05.
Magyarországon sajnos még mindig nagyon sok házasság végződik válással. Amíg boldogok a házastársak, sokszor nem gondolnak bele, hogy az életük minden területe összefonódik, ám váláskor számtalan kérdés merülhet fel bármelyik fél részéről.
▾ Görgessen tovább, cikkünk az ajánló után folytatódik! ▾

Dr. Méhes Dávid Dániel ügyvéddel arról beszélgettünk, hogyan kezdődhet meg egy válási procedúra, és milyen jogi folyamatokra kell felkészülnie mindkét félnek.

Gyakran csak a férj vagy a feleség szeretné felbontani a házasságot. A váláshoz mindkét fél beleegyezésére szükség van?

A bíróság a házasságot bármelyik házastárs kérelmére felbontja, ha az teljesen és helyrehozhatatlanul megromlott. Ez különösen abban az esetben állapítható meg, ha a házastársak között az életközösség megszűnt, tehát már nem élnek egy fedél alatt, és a kapcsolat helyreállítására nincs is kilátás. A bíróság alapvetően arra törekszik, hogy a házasság fennmaradjon, így a per bármely szakaszában megkísérelheti a felek békítését. Ennek érdekében felhívja a figyelmet a közvetítői eljárás igénybevételének lehetőségére, ami egy olyan alternatív vitarendezést jelent, amely adott esetben a válóper megszűnését vonhatja maga után, hiszen a felek meggondolhatják magukat a válást illetően. A válóperek soha nem zajlanak le gyorsan éppen azért, hogy a feleknek kellő idő álljon rendelkezésükre a végleges döntés meghozására.

Hogyan kezdődhet meg egy válás, mi az első lépés? Minden esetben per indul?

A házasság megszüntetésére bírósági felbontással van lehetőség, amelyet az indokol, hogy egyrészt státuszkérdésben kell dönteni, másrészt bírói mérlegelést igényel annak megállapítása, hogy a házasság valóban teljesen és helyrehozhatatlanul megromlott-e, illetőleg arról is meg kell bizonyosodni, hogy a válásra irányuló kérelmüket szabad akaratukból nyújtották be a felek, és hogy a döntésük végleges. A perben a házaspár utolsó, közös lakóhelye szerint területileg illetékes bíróság jár el. Az eljárás a keresetlevél előterjesztésével indul, és 30 ezer forintos illetékfizetési kötelezettséggel jár. Tekintve, hogy bírósági eljárásról van szó, meglátásom szerint érdemes ügyvéd segítségét igénybe venni.

Világos, hogy a válást kezdeményező fél lesz a felperes. Az alperesnek módjában áll ellehetetleníteni a per lezárását, amennyiben nem akarja felbontani a házasságot?

A bíróság a házasságot bármelyik házastárs kérelmére felbontja, de bonyolultabb eljárást vonhat maga után a tényállásos bontás, vagyis amikor nincs a házastársak között valamennyi járulékos kérdésben megegyezés. Ilyen esetekben a bíróságnak kell megállapítania, hogy a házasság valóban teljesen és helyrehozhatatlanul megromlott-e. Egyszerűbb a közös megegyezésen alapuló bontás, amikor ugyan a házasság megromlott, de ez utóbbi tényt a bíróságnak nem kell vizsgálnia. Magyarországon a bontóperekben az ún. feldúltság elve érvényesül, ami azt jelenti, hogy a házasság és az együttélés tényleges megromlására helyezik a hangsúlyt anélkül, hogy a vétkességet kutatnák.

Ennek fényében hogyan lehet jogilag értelmezni, ha az egyik fél megcsalta a házastársát?

Ennek a bizonyítási eljárás során lesz jelentősége, de önmagában a vétkességnek a bontásban nincs jelentősége, bár ez nem azt jelenti, hogy az egyik félnek felróható magatartásnak ne lennének jogkövetkezményei. Tehát ilyen esetekben a bíróság pl. nem rendelheti el, hogy a felek továbbra is együtt lakjanak a közös lakásban, és ez igaz minden olyan helyzetben, ami a házastárs vagy a gyermekek érdeksérelmével járna.

Amennyiben egy párnak nincs házassági szerződése, milyen arányban kell osztozniuk a házasság előtt, illetve a házasság alatt szerzett vagyonon?  

A polgári törvénykönyv a házastársi vagyonközösség szabályait rendkívül részletesen tartalmazza. Ebben a körben lényeges, hogy a házastárs külön vagyona nem tartozik a házastársi vagyonközösségbe. Ilyen például a már házasság előtt is meglévő vagyontárgy, vagy a házasság fennállása alatt örökölt juttatás, esetleg a házastárs szellemi tulajdonát megillető vagyoni jog. A házastárs külön tulajdonán kívül azonban a vagyonközösség fennállása alatt a házastársak vagyonában meglévő vagyontárgyakról azt kell vélelmezni, hogy azok a közös vagyonhoz tartoznak.

Mi történik a közösen nevelt gyermekekkel, amíg zajlik a válóper? Kinek van joga nevelni őket ebben az időszakban?  

A per ideje alatt ezt a kérdést a bíróság ideiglenes intézkedéssel rendezheti. A feleknek elsődlegesen abban a kérdésben kell dönteni, hogy a felek közös szülői felügyeletet kívánnak gyakorolni vagy sem. Ha közös szülői felügyeletben állapodnak meg, a kapcsolattartás kérdését nem kell rendezniük, a gyermek lakóhelyében ugyanakkor meg kell állapodniuk, mert közigazgatási szempontból ez nélkülözhetetlen. Ha a felek nem kívánnak közös szülői felügyeletet gyakorolni, a kapcsolattartás kérdését is rendezni kell. Ettől független kérdés a gyermek tartása, melyben feltétlenül meg kell állapodni, függetlenül attól, hogy közös-e a szülői felügyelet.

Szimpatika akció

Olvasna még a témában?

Nyereményjátékok

Megfejtő

Kalandozzon velünk, legyen Ön is Megfejtő!

Kvíz

Olvassa el a Szimpatika magazint és válaszoljon a kérdésekre!

Tematikus kvíz

Böngésszen a honlap cikkei között és válaszoljon a kérdésekre!

Facebook játék

Egy könnyű kérdés – egy fantasztikus nyeremény

A nyitólapról ajánljuk

Friss cikkeink

Hírlevél

Feliratkozom a Szimpatika hírlevelekre, ezzel elfogadom az Adatkezelési Tájékoztatóban olvasható feltételeket, és hozzájárulok, hogy a szimpatika.hu a megadott e-mail címemre hírlevelet küldjön, valamint saját és partnerei üzleti ajánlataival felkeressen.

Az űrlap kitöltése, az adatok megadása önkéntes.

A hírlevélküldő szolgáltatás nem támogatja a freemail.hu-s és citromail.hu-s címeket, ilyen címek megadása esetén hibák léphetnek fel!
Kérjük, használjon más e-mail szolgáltatót (pl: gmail.com)!