Szimpatika – A stroke rehabilitációjában is számít az idő

Az agyvérzés és az érelzáródás Magyarországon a harmadik helyen áll a leggyakoribb halált és rokkantságot okozó betegségek között Magyarországon,  évente 42 ezren kapnak stroke-ot, 13 ezer ember veszíti életét agyi érkatasztrófa következtében. Az időfaktor fontos a felismerésében és a kezelésében, sőt nagy mértékben befolyásolja a rehabilitációt is.

Nem szabad elfelejteni, hogy a dohányzás, az elhízás, az alkoholfogyasztás, a magas koleszterinszint és a helytelen életmód mellett a magas vérnyomás meghatározó rizikótényező a stroke-hoz vezető úton.

Stroke-ról akkor beszélünk, amikor az agy egy részének vérellátása megszűnik (elsősorban vérrög okozta agyi-infarktus), vagy vérzés lép fel (agyvérzés). Előfordulása az életkor előrehaladtával folyamatosan nő, 25%-kal gyakrabban fordul elő férfiaknál, mint nőknél, és az esetek nagy részében a délelőtti órákban, váratlanul, minden előjel nélkül alakul ki. Mint a legtöbb krónikus betegség esetében, ennél is fontos az idő, hogy milyen hamar diagnosztizálják az agy oxigénhiányos állapotát. 

Funkciózavarok alakulhatnak ki

A kezelés mielőbbi megkezdése ugyanolyan fontos, ha egy vérrög agyi elzáródást okoz, ahogyan akkor is, amikor az ér megreped, agyvérzés következik be és az érből kiáramló vér vezet oxigénhiányhoz, illetve agyi nyomáshoz. A stroke betegség hátterében legtöbbször az agyat ellátó ér elzáródása áll, csak az esetek 15-20%-ban beszélhetünk agyvérzésről, mint kiváltó okról. Becsült adatok szerint Magyarországon jelenleg 200-250 ezren élnek a betegség árnyékában. A nem kezelt stroke egyetlen órájában az agy 3 és fél évet öregszik, minden percben 2 millió idegsejt pusztul el, az elveszített idegpályák hossza óránként kb. 700 km.

Attól függően, hogy az agy melyik részén alakult ki az agyvérzés, látás-, beszéd- és mozgászavar is jelentkezhet, de akár teljes bénulást is okozhat. A statisztikai adatok szerint az agyi-érkatasztrófát túlélők 48%-a féloldali bénulásban szenved, 22%-a járásképtelen, 24-53%-a részben vagy teljesen mások segítségére szorulnak, 12-18%-a aphasiás (beszédzavar), 32%-a pedig a depresszióval is kénytelen megküzdeni.

„Az afáziás betegnek a nyelvhasználattal, a hangzó beszéddel, olvasással, írással, számolással, a képekben való feldolgozásban adódnak gondjai. A kommunikációs nehézségek gyakran azt is lehetetlenné teszik, hogy az érintettek kifejezzék a gondolataikat, a kívánságaikat, ez pedig nagy feszültség forrása az afáziás ember és környezete között – mondta Vannay Aladárné, a Budapesti Mozgásszervi Magánrendelő logopédusa. –  Először mindig azt vizsgáljuk, hogy milyen súlyos az afázia, és a beszéd mely szintjei károsodtak vagy ellenkezőleg, melyek épek, milyen kompenzáló stratégiák lehetnek. Az egyénre szabott logopédiai terápia során a részben vagy teljesen elveszett funkciók és képességek rehabilitációjára törekszünk. Fejlesztjük a beszédmegértés, a beszédkészség területét, ajak- és nyelvgyakorlatokkal stimuláljuk a beszédben részt vevő izmokat. Törekszünk a beteg régi beszédének dallamosságát, beszédsebességét, ritmusát előidézni, az olvasást, írást és számolást a felszínre hozni.”

Ez a betegség felér egy gyászkrízissel

A stroke mindenkit máshogy érint, így a javulás mértéke, gyorsasága is egyénenként eltérő. A leglátványosabb javulás általában a rehabilitáció megkezdése utáni első fél évben figyelhető meg, de változások akár évekkel a stroke után is bekövetkezhetnek.  A rehabilitációban azonban nemcsak logopédus, hanem ergoterapeuta vagy gyógytornász is részt vesz, aki a mozgáskoordinációt felügyeli, és fontos szerepet kap a neuropszichológus is. Ő az érzelmi és értelmi zavarok megoldásában tud hatékony lenni.

„A terápia kezdete előtt felmérjük, hogy milyen típusú zavar lépett fel a stroke vagy az érelzáródás során. Sérülhet a figyelem, a memória, az észlelési funkciók, kialakulhatnak viselkedési problémák vagy kontrollálási-, és cselekvésszabályozási zavarok. A funkciózavarok kivizsgálása azért is fontos, mert ezek ismeretében pontosabb kompenzációs stratégiát tudunk kidolgozni, amelyek használatával a páciens sikeresen képes lehet ezeket a hiányosságokat ellensúlyozni” – fogalmazott Pollák Ildikó neuropszichológus.

Sok esetben több alkalom szükséges ahhoz, hogy diagnózist állítsanak fel és gyakran a páciens nem is tudja, hogy gondjai vannak bizonyos funkciókkal. Jó példa erre a neglekt szindróma, amikor az agysérüléssel ellentétes oldalon jelentkeznek a hiányosságok: jobb oldali agyfélteke sérülése esetén a páciens bal oldalra nem figyel, lemaradhat a sor eleje olvasás közben, vagy bal oldalon nem fésülködik meg. Az agy szerencsére fejleszthető és sok esetben spontán regeneráció is bekövetkezik az agyban a vér felszívódásával, amely szintén segíti az állapotjavulást.  A szakember szerint nem szabad siettetni a rehabilitációt, a türelem, a bizalom és a motiváció nagyon fontos. A páciens érzelmi- hangulati állapotát is fontos felmérni, hiszen pl. a stroke után gyakran fellépő depresszió jelentős mértékben hátráltathatja a rehabilitációt.

„Az agyvérzés egy veszteség, a páciens gyászkrízisen megy át. Sok múlik a környezeten, a hozzátartozókon, hogy mennyire tudnak segíteni. Sokszor éppen ők azok, akik észrevehetik akár az érzelmi-, akár az értelmi funkciózavart” – tette hozzá a neuropszichológus.

Hogy ismerheti fel a stroke-ot?

 – Mosolygás közben az arc aszimmetrikus lesz, az egyik oldal elernyedt.

 – Beszéd közben, még a legegyszerűbb mondat is problémát okoz, összefolynak a szavak.

 – Ha a beteg kinyújtja a nyelvét, az az egyik oldalra félreáll.

 – Nem tudja egyforma magasságba, egyszerre mindkét karját felemelni.

A stroke és agyi érelzáródás esetében is kulcsfontosságú az első néhány óra, a tünetek észlelésekor azonnal hívja a mentőket (104).