Szimpatika – Az óriásteknős is ragadozó?

Az aldabrai óriásteknős (Aldabrachelys gigantea) külsőre nagyon hasonlít a vele csak távolabbi rokonságot ápoló galápagosi teknősökre, s az indiai-óceáni Seychelle-szigetek egyikén, az Aldabra-atoll területén honos.

A Cambridge-i Egyetem szakembere az ökoturisztikai céllal fenntartott magánbirtok Frégate-szigeten folytatott kutatást - a szigeten kb. 3000 óriásteknős is él. Anna Zora, az itt dolgozó természetvédelmi menedzser és Dr. Justin Gerlach zoológus voltak szemtanúi a páratlan eseménynek: egy teknős egy csérfiókát kergetett (a maga lassú módján), majd pár perc alatt sikerült elkapnia, eztán pedig meg is ette. Az egész horrorisztikus jelenet mintegy 7 percig tartott, ebből a konkrét vadászat 92 másodperc volt.

Más óriásteknős egyedeket is megfigyeltek már hasonlóképp madárra vadászni, ám azokról nem készült ilyen jó dokumentáció. A mostanit a Current Biology szaklapban tették közzé a szakemberek.

„Amikor észrevettem, hogy a teknős furcsán mozog, leültem és figyelni kezdtem, majd amikor világossá vált, mit csinál, videózni kezdtem” – mondta Zora.

Korábban minden szárazföldi teknőst vegetáriánusnak tartottak, bár ismert volt, hogy megesznek például csontokat vagy csigaházakat a kalcium miatt, vagy esznek dögöt időnként. Olyanra azonban eddig nem volt példa, hogy aktív vadászatot figyeljenek meg.

A kutatók szerint a Frégate-sziget speciális körülményei késztethették a teknősöket a különös életmódra és étrendre. A szigeten végzett élőhely-helyreállítási munkáknak köszönhetően 265 ezer, a csérek közé tartozó indiai noddi (Anous tenuirostris) költözött a sziget fáira. A fák alatti terület rendre teli van halmaradványokkal, illetve a fészkekből kiesett fiókák is előfordulnak itt.

A legtöbb helyen a teknősöknél sokkal gyorsabbak lehetnek a potenciális zsákmányok, itt azonban speciálisak a körülmények. A most észlelt vadászat részletei alapján a szakemberek úgy vélik, begyakorlott szokásról lehet szó.

„A Frégate-sziget manapság különös módon kombinálja a fán fészkelő csérek és az óriásteknősök populációit. A megfigyelésünk arra hívja fel a figyelmet, hogy a helyreállított ökoszisztémákban teljesen váratlan kapcsolat alakulhat ki egyes fajok közt. Feltehetően a múltban rendszeres lehetett az ilyen esemény, ám mi sose láttunk még hasonlót” – tette hozzá Gerlach.

A vadászat során a teknős tátott szájjal és visszahúzott nyelvvel közelítette a madárfiókát, ez az agresszív, támadó teknősökre jellemző, evés (legelés) közben kinyújtott nyelvvel közelítik meg az eleségüket. A további teknős egyedek vadászatát megfigyelve feltehetően jó néhány példány rendszeresen megdézsmálhatja a fészekből kipottyanó fiókákat, de az egyelőre nem világos, hogy ez a viselkedés mennyire lehet elterjedt a Frégate-sziget teknősei körében. A kutatók hozzátették: a kiesett fiókák nagyon valószínű, hogy nem maradhatnak életben a földön akkor se, ha nincs teknős a közelben, mivel a gyíkok és a rákok végeznek velük.