Átvilágított testek

2010. 11. 08.
Szerző: Schmelzer Tekla
November 8-a a röntgensugárzás felfedezésének világnapja. E napon, csak 1895 – ben Wilhelm Conrad Röntgen Lénárd Fülöp kísérletei nyomán fedezte el, az általa X- sugaraknak nevezett jelenséget.
▾ Görgessen tovább, cikkünk az ajánló után folytatódik! ▾



A röntgensugárzás felfedezésének alapa a katódsugárzás volt. A légüresre szivattyúzott Geissler – féle cső végeire két elektródot csatlakoztatnak ( anód és katód) amiket feszültségre kapcsolnak. A gáz alacsony nyomása miatt, a katód anyagából kilépett, gyorsan mozgó elektronok a velük szemben lévő üvegfalba ütköznek és az ott elhelyezkedő atomokat fénykibocsátásra kényszerítik.

Ezt a csövet Röntgen fekete papírba burkolta, hogy a gyenge, fluoreszkáló fény ne juthasson ki a csőből, ám a kísérlet alatt, a közelben elhelyezett gyengén fluoreszkáló só elkezdett világítani. Erről arra következtetett, hogy a csőből olyan szemmel nem látható sugárzás indul ki, amely még a fekete papírburkolaton is át tud hatolni. Röntgen ezeket nevezte el X – sugaraknak. Később rájöttek, hogy nem csak a papíron, de az emberi testen is át tudnak hatolni. Az első röntgenkép Conrad Röntgen feleségének kezéről készült.

Régebben a sugárzás előállítására gáztöltésű csöveket, mára viszont kizárólag izzókatódos röntgencsövet használnak. Legelterjedtebb az orvostudományban (onkológia, diagnosztika) való felhasználása.

Lényege abban áll, hogy a húst alkotó atomok rendszáma kisebb a csontot alkotó atomok átlagrendszámánál így kisebb fluoreszkáló hatást kelt a bárium –platin – cianid ernyőn, tehát jobban látszik.

A röntgensugárzást ionizáló hullámtermészete miatt a daganatos megbetegedések gyógyítására is használják. A fiatal, szaporodó rosszindulatú – rákos - sejtek érzékenyek az ionizálós sugárzásra, így az ilyen kezelésekkel terjedésük hatékonyan visszaszorítható. A besugárzás során viszont az egészséges sejtek is károsodhatnak, DNS – szerkezetük megváltozhat, ezért a megfelelő sugárdózis megállapítása nagyon fontos. A sugárkezelések alkalmával ezért az egészséges szöveteket a sugárzást elnyelő ólomtakaróval védik.

Sokan aggódnak, hogy a különböző diagnosztikai eljárások során a szervezetük túl nagy sugárterhelést kap. Az orvosnak kötelező mérlegelni a beteg állapotának, korának és betegségének súlyossága függvényében, hogy milyen vizsgálatokat kér.

Egy röntgenfelvétel elkészítése minimális, a természetes sugárterhelés alig 20% - át teszi ki, míg egy CT – vizsgálat ennek akár kétszázszorosát is kiteheti, igaz, sokkal pontosabban és alaposabban meg lehet vele határozni a problémát, és az egyszeri, ilyen dózisú sugáradag nem okoz károsodást.

Az MRI ( mágneses rezonancia) vizsgálat, amely a legdrágább, ugyanakkor leghatékonyabb eljárás nem jár sugárterheléssel, ezt a vizsgálatot viszont csak a legindokoltabb esetben lehet igénybe venni.

Röntgen 1901 – ben, korszakalkotó felfedezése miatt elsőként kapta meg a Nobel – díjat.

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra.
A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Ajánlataink

Olvasna még a témában?

Nyereményjátékok

Megfejtő

Kalandozzon velünk, legyen Ön is Megfejtő!

Facebook játék

Egy könnyű kérdés – egy fantasztikus nyeremény

A nyitólapról ajánljuk

Friss cikkeink

Hírlevél

Feliratkozom a Szimpatika hírlevelekre, ezzel elfogadom az Adatkezelési Tájékoztatóban olvasható feltételeket, és hozzájárulok, hogy a szimpatika.hu a megadott e-mail címemre hírlevelet küldjön, valamint saját és partnerei üzleti ajánlataival felkeressen.

Az űrlap kitöltése, az adatok megadása önkéntes.

A hírlevélküldő szolgáltatás nem támogatja a freemail.hu-s és citromail.hu-s címeket, ilyen címek megadása esetén hibák léphetnek fel!
Kérjük, használjon más e-mail szolgáltatót (pl: gmail.com)!