Átvilágított testek
2010. 11. 08.
November 8-a a röntgensugárzás felfedezésének világnapja. E napon, csak 1895 – ben Wilhelm Conrad Röntgen Lénárd Fülöp kísérletei nyomán fedezte el, az általa X- sugaraknak nevezett jelenséget.
A röntgensugárzás felfedezésének alapa a katódsugárzás volt. A légüresre szivattyúzott Geissler – féle cső végeire két elektródot csatlakoztatnak ( anód és katód) amiket feszültségre kapcsolnak. A gáz alacsony nyomása miatt, a katód anyagából kilépett, gyorsan mozgó elektronok a velük szemben lévő üvegfalba ütköznek és az ott elhelyezkedő atomokat fénykibocsátásra kényszerítik.
Ezt a csövet Röntgen fekete papírba burkolta, hogy a gyenge, fluoreszkáló fény ne juthasson ki a csőből, ám a kísérlet alatt, a közelben elhelyezett gyengén fluoreszkáló só elkezdett világítani. Erről arra következtetett, hogy a csőből olyan szemmel nem látható sugárzás indul ki, amely még a fekete papírburkolaton is át tud hatolni. Röntgen ezeket nevezte el X – sugaraknak. Később rájöttek, hogy nem csak a papíron, de az emberi testen is át tudnak hatolni. Az első röntgenkép Conrad Röntgen feleségének kezéről készült.
![](https://szimpatika.hu/public/images/via_editor/cikk/2010/11/87572500.jpg)
Lényege abban áll, hogy a húst alkotó atomok rendszáma kisebb a csontot alkotó atomok átlagrendszámánál így kisebb fluoreszkáló hatást kelt a bárium –platin – cianid ernyőn, tehát jobban látszik.
A röntgensugárzást ionizáló hullámtermészete miatt a daganatos megbetegedések gyógyítására is használják. A fiatal, szaporodó rosszindulatú – rákos - sejtek érzékenyek az ionizálós sugárzásra, így az ilyen kezelésekkel terjedésük hatékonyan visszaszorítható. A besugárzás során viszont az egészséges sejtek is károsodhatnak, DNS – szerkezetük megváltozhat, ezért a megfelelő sugárdózis megállapítása nagyon fontos. A sugárkezelések alkalmával ezért az egészséges szöveteket a sugárzást elnyelő ólomtakaróval védik.
Sokan aggódnak, hogy a különböző diagnosztikai eljárások során a szervezetük túl nagy sugárterhelést kap. Az orvosnak kötelező mérlegelni a beteg állapotának, korának és betegségének súlyossága függvényében, hogy milyen vizsgálatokat kér.
Egy röntgenfelvétel elkészítése minimális, a természetes sugárterhelés alig 20% - át teszi ki, míg egy CT – vizsgálat ennek akár kétszázszorosát is kiteheti, igaz, sokkal pontosabban és alaposabban meg lehet vele határozni a problémát, és az egyszeri, ilyen dózisú sugáradag nem okoz károsodást.
Az MRI ( mágneses rezonancia) vizsgálat, amely a legdrágább, ugyanakkor leghatékonyabb eljárás nem jár sugárterheléssel, ezt a vizsgálatot viszont csak a legindokoltabb esetben lehet igénybe venni.
Röntgen 1901 – ben, korszakalkotó felfedezése miatt elsőként kapta meg a Nobel – díjat.
A cikkben hivatkozott linkek:
Olvasna még a témában?
A nyitólapról ajánljuk
Friss cikkeink
- Egy kézzel élők mindennapjait segíti a Semmelweis Egyetem videósorozata
- Egy betegség, amely fellángol a kávétól
- Ha próbára tesz a hőség
- Utazás ételallergiával
- Miért vagyunk boldogabbak, ha nyaralunk?
- Az első csonttörést újabb követheti, ha csontritkulás áll a hátterében
- 6 esti szokás, amitől boldogan indul majd a reggel
- Ingadozó testsúly, rossz közérzet, hiányzó nyári csúcsforma?
- Ezért fáradtak nyáron a magyarok
- Egészségünk „ujjlenyomata”, a mikrobióta
- Egy új korszak apái
- Janicsák Veca: „Tartani az egyensúlyt testben és lélekben”
Hírlevél
Feliratkozom a Szimpatika hírlevelekre, ezzel elfogadom az Adatkezelési Tájékoztatóban olvasható feltételeket, és hozzájárulok, hogy a szimpatika.hu a megadott e-mail címemre hírlevelet küldjön, valamint saját és partnerei üzleti ajánlataival felkeressen.
Az űrlap kitöltése, az adatok megadása önkéntes.
A hírlevélküldő szolgáltatás nem támogatja a freemail.hu-s és citromail.hu-s címeket, ilyen címek megadása esetén hibák léphetnek fel!
Kérjük, használjon más e-mail szolgáltatót (pl: gmail.com)!
Kérjük, használjon más e-mail szolgáltatót (pl: gmail.com)!