Szimpatika – A rossz toaletthasználat következményei

Ha valami gond van az aranyerünkkel, azzal elsősorban székeléskor szembesülünk, de érdemes a szokásainkon akkor is változtatni, ha nincs ilyen jellegű panaszunk. Mint sok betegségnél, itt is elmondható, hogy a megelőzésnek nagyon fontos a szerepe, ezért érdemes ezt a néhány dolgot komolyan venni.

Ne halogassuk, ne tartsuk vissza!
 
Az első és legfontosabb szabály, hogy soha ne halogassuk, ha úgy érezzük, hogy ürítenünk kell a székletet, a visszatartással ugyanis komolyan megterheljük a bélrendszert, és az is előfordulhat, hogy ezután több napon át nem jön ki az ürülék, székrekedés alakul ki a visszafojtás miatt. Ugyanakkor a túl gyakori erőlködés is balul sülhet el: ha nem tudunk üríteni, nem szabad erőlködésnek kitenni a végbél záróizmait. Inkább látogassuk az illemhelyet naponta többször, rendszeresen!

Nem meglepő, hogy az aranyérbetegség kialakulásának egyik fő okozója a székletürítéskor kifejtett erőlködés. Az aranyerek duzzadt vénák a végbélben és a végbélnyílás környékén, melyek nyomás hatására megnagyobbodnak, esetleg ki is türemkednek a végbélen kívülre. A széklet felsértheti az erőlködés hatására megnagyobbodott aranyeres csomókat, és megjelenik az egyik legtipikusabb tünet: a vérzés. Ha a széklet megfelelő állagát tudatos életmóddal, azaz rendszeres mozgással, rostban gazdag táplálkozással és megfelelő vízfogyasztással elérjük, már sokat teszünk azért, hogy elkerüljük az esetleges problémákat.

Egészségünk megőrzése érdekében naponta minimum egyszer kell székletet üríteni, és az sem mindegy, milyen pózban: a legegészségesebb az lenne, ha mindezt guggoló helyzetben tudnánk megtenni. Akiknél már kialakult az aranyérbetegség, érdemes a WC elé egy kis sámlit helyezni: az ülőhelyzet megváltoztatása segíthet a fájdalommentes és gyors ürítésben. Komolyabb vagy visszatérő probléma esetén be is lehet szerezni konkrétan erre a célra kifejlesztett eszközt.

Telefonnyomkodás a WC-n? Felejtsük el!

A mobilhasználati szokások a WC-zési szokásainkat is megváltoztatták, ugyanis sokan még a WC-n ülve is az okostelefonjukat nyomkodják. Egy Magyarországon végzett kutatás néhány éve kimutatta, hogy átlagosan 7,1 percet töltünk szükség esetén a mellékhelyiségben, de a férfiak és a nők szokásai alaposan eltérnek. Míg a legtöbb nő 2-3 vagy maximum 5 percet tölt bent, addig minden 10. férfi 15 percet vagy annál is többet ücsörög a WC-n – közben sok esetben leköti magát valami mással: jellemzően telefont nyomkod, olvasgat vagy a levelekre válaszolgat. A szakemberek nem időkorlátot szabnak, hanem egész egyszerűen úgy fogalmaznak, hogy dolgunk végeztével álljunk fel, és fejezzük be az erőlködést vagy várakozást. Ugyanis minél tovább ülünk a WC-n, annál több vér áramlik a végbél környékén található erekbe, ami aranyérbetegséghez vezethet.

Amennyiben aranyérbetegségre utaló tüneteket tapasztalunk, nagyon fontos, hogy minél előbb szakemberhez forduljunk: a probléma esetenként ugyan mérséklődhet, de kezelés nélkül nem fog teljesen elmúlni, a panaszok kiújulhatnak, sőt az állapot rosszabbra is fordulhat. A szakorvosi vizsgálat abban is segíthet, hogy az egyéb, hasonló tüneteket okozó betegségeket kizárjuk – vagy időben felismerjük.