Szimpatika – Mibe kerül valójában a vaníliatermesztés?

A világ vaníliatermelésének központja Madagaszkár, innen kerül az üzletekbe és a cukrászdákba a világ legkiválóbb minőségű vaníliája. Madagaszkár 26 millió lakójának 70 százaléka földműves, és bár az ország kulturális és természeti kincsekben gazdag, az élelem megszerzése mégis bizonytalan. Az ország fő élelmiszernövénye a rizs, azonban fokozatosan egyre többen fogtak bele a jövedelmezőbb vaníliatermesztésbe. Míg egy átlagos madagaszkári farmer napi jövedelme 2 dollár (kb. 600 Ft) alatt van, a vaníliával ennek a többszörösére tehetnek szert. Azonban az álomjövedelemnek ára van.

A Duke Egyetem kutatói egy évtizede folytatnak természetvédelmi kutatásokat az északkelet-madagaszkári SAVA régióban (ez a vaníliatermelés központja). Most azonban nem a természetről, hanem az emberekről gyűjtöttek információkat, az itt élő földművesek körében végeztek felméréseket helyi szakemberek segítségével. Olyan tényezők összefüggéseit vizsgálták, mint a rendelkezésre álló természeti erőforrások, a farmerek családi-demográfiai és szocioökonómiai helyzete, a földművelési szokások és az élelmiszer-biztonság.

A vizsgálatokból az derült ki, hogy a földművesek több mint háromnegyede élt már meg olyan időszakot az elmúlt 3 évben, amikor nem volt mit enni. Az emögött rejlő ok a túl kicsiny földterület, a legtöbben mindössze 4 hektárnyi földet birtokolnak. Emellett sajnálatos módon az égetéses földszerzés is még mindig bevett gyakorlat, ez pedig a talaj degradációjával és eróziójával jár.

Abban is összefüggés volt, hogy mit termeltek a földművesek. Aki nagyobb részben rizstermeléssel foglalkozott, annak sokkal kisebb esélye volt az éhezésre, mint annak, aki a vaníliatermesztést választotta fő megélhetési forrásként. Bár a vanília ára jóval magasabb, mégis sok szempontból megbízhatatlanabb e termény.

A vaníliapiac rendkívül változékony, így az árak akár hétről hétre is eltérhetnek, lehet 20 vagy akár 600 dollár is egy kiló friss vaníliatermés ára. Maga a termesztés és a feldolgozás rengeteg kézi munkát igényel kezdve a beporzástól, amelyet egyenként kell minden egyes virágnál kézzel elvégezni, egészen a fermentálás és a válogatás-csomagolás folyamatáig. A termést gyakran tönkre teszik a betegségek vagy a trópusi ciklonok, és igen gyakori, hogy ellopják a termést, így az optimálisnál hamarabb leszüretelik a vaníliát, ezzel a minőségváltozáson keresztül a termelők maguk is előidézik az árak változékonyságát.

Akinek nagyobb földje és nagyobb (a földművelésben részt venni képes) családja volt, az kevésbé volt kitéve az éhezésnek. A kutatók arra jutottak, hogy a legfontosabb azonban az, hogy a produktivitást növelni lehessen. Akár rizst, akár vaníliát termel egy földműves, a megfelelő gyakorlattal, a fenntartható, megújuló földhasználat oktatásával igen sokat lehet javítani a családok élelmiszer-biztonságán. Már ma is számos civilszervezet végez ilyen irányú oktatást a helyi farmerek számára, így nemcsak az éhezést lehet megszüntetni, hanem az igen egyedi és pótolhatatlan madagaszkári élővilág számára is sokkal több védelmet nyújthat.