Lerántjuk a leplet: tévhitek a kávéról

Levelet kaptunk a Magyar Dietetikusok Országos Szövetségétől, melyben a kávéfogyasztás egészségügyi hatásaival kapcsolatos tévhiteket igyekeznek körbejárni.

A kávé = csontritkulás?

Sokáig tartotta magát az a nézet, miszerint a kávéfogyasztás növeli a csontritkulás kockázatát. Egyes tanulmányok eredményei ugyanis arra utaltak, hogy a koffein növeli a vizelettel történő kalciumürítést. A legújabb eredmények szerint ez a veszteség meglehetősen minimális, a normál mértékű kávéfogyasztás nem befolyásolja a kalciumegyensúlyt vagy a csontsűrűséget.

A túlzott koffeinfogyasztás, kis mértékben ugyan, fokozhatja a vizelettel történő kalcium-kiválasztását, ami főként a kevés kalciumot fogyasztó nők számára jelent kockázatot. Önmagában a mérsékelt kávéfogyasztás azonban mégsem tekinthető a csontritkulás kockázatát növelő tényezőnek, amennyiben az étrend, illetve a csontozat megfelelő mennyiségű kalciumot tartalmaz.

Pocakosan tilos kávézni?

Várandós nők számára különösen fontos kérdés, vajon a várandósság alatti kávéfogyasztás okozhat-e koraszülést vagy vetélést. Az ok-okozati összefüggés megerősítésének vagy elvetésének problémáját megnehezíti az a tény, hogy azok a nők, akik várandósan nagyobb mennyiségű kávét isznak, jellemző módon más területeken is inkább kockázatnövelő módon viselkednek.

A korai vetélés gyakrabban fordul elő olyan nőknél, akik jelentős mennyiségű kávét (és/vagy egyéb koffeintartalmú italt) ittak a várandósság korai szakaszában. Ugyanakkor ez esetben is kérdéses, hogy a nagymértékű fogyasztás (legalább 500 mg koffein) sodorja-e a magzatot életveszélybe vagy ez annak a jele, hogy a várandósság kimenetele már eleve kudarcra volt ítélve. A várandós nők kávéval szembeni averziója - a korai időszakban jelentkező hányinger és hányás mellett - az egészséges várandósság jellegzetességei közé tartozik.

Összességében elmondható, hogy a kismamák számára a mértékletes (napi legfeljebb 1-2 adag kávé vagy napi maximum 200 mg koffein), kávéfogyasztás nem jár a vetélés vagy a koraszülés kockázatával.

Kiszáradás?

A kávét és más koffeintartalmú italokat gyakran emlegetjük azok vízhajtó hatása miatt. Ez a tévhit is megdőlni látszik, mivel a kutatások szerint a mérsékelt mennyiségben fogyasztott koffein nem okoz kiszáradást, elektrolithiányt vagy túlmelegedést, mivel a koffein csak a sejtek közötti terek víztartalmát csökkenti, a sejten belüli folyadékmennyiséget nem befolyásolja.

A nagy dózisban (250 mg) elfogyasztott koffein valóban rendelkezik diuretikus (vízhajtó) hatással, azonban az olyan egyszeri adag koffein esetén, amennyi a kereskedelmi forgalomban található üdítőkben, italokban, kávéban található, ez csak csekély mértékű. Azt is jó ha tudjuk, hogy a rendszeres koffeinfogyasztók idővel hozzászoknak a koffein ezen hatásaihoz is. Végeredményben elmondható, hogy a mértékletes kávéfogyasztás a napi folyadékbevitel részeként nem növeli a kiszáradás kockázatát.

És mi van a szívünkkel?



Egy másik gyakorta hangoztatott vélekedés szerint a kávé fokozza a szívbetegségek kockázatát. A kutatások eredményei alapján azonban a koffeinfogyasztás nem növeli a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát, nem növeli a koleszterinszintet és nem okoz szívritmuszavart sem. Egy amerikai kutatás során nem találtak semmilyen bizonyítékot arra vonatkozóan, hogy a kávé- vagy a koffeinfogyasztás növelné a krónikus szívkoszorúér-betegség kockázatát, még masszív fogyasztás (6 vagy több csésze/nap felett) esetén sem.

Hozzá kell tennünk, hogy a koffeinre érzékeny személyeknél a kávéfogyasztást követően egy enyhe, átmeneti (kb. egy órán át tartó) vérnyomás-emelkedés megfigyelhető. A legutóbbi klinikai és laboratóriumi vizsgálatok ugyanakkor nem tudták bizonyítani - szokásos mértékű fogyasztás mellett - a kávé vérnyomást fokozó hatását. Ez a hatás elsősorban azoknál jelentős, akik korábban még sosem ittak koffeintartalmú italokat, fiatalabbak vagy nagy mennyiségű a kávét fogyasztottak.

A nagymértékű kávéfogyasztás gyakran más olyan tényezőkkel is összefüggésbe hozható, amelyek befolyásolják a szívbetegségek kialakulásának kockázatát, ide tartozik például a dohányzás, a fizikai inaktivitás, a stresszes életkörülmények, a telített zsírsavak és az alkohol túlzott fogyasztása is. Ezért nehéz a kávé hatásait elkülönítve értékelni.

A magasvérnyomással kapcsolatban érdekes eredményre jutottak a 65 év feletti fogyasztók körében végzett kutatások. Ezek alapján azoknál, akik gyakrabban (naponta ≥4 csészével) fogyasztottak koffeintartalmú italokat, kisebb volt a szív- és érrendszeri betegségek kockázata, mint azoknál, akik kevesebbet fogyasztottak. Ezt a védő hatást viszont csak azon résztvevőknél tapasztalták, akik nem szenvedtek magasvérnyomásban vagy ezen betegségük nem volt súlyos, illetve főzött és/vagy instant kávét ittak.

A fekete tea, kóla, főzött vagy instant koffeinmentes kávé, gyógytea esetében ez a hatás nem volt észlelhető. Ezek alapján elmondható, hogy a koffeintartalmú italok rendszeres fogyasztása idősek körében védelmet nyújthat a szív- és érrendszeri halálozással szemben. Feltehetően a kávéban található antioxidánsoknak köszönhetően.

A helyzetet tovább árnyalják két frissebb tanulmány eredményei, amelyek szerint a kávé nem-halálos miokardiális infarktust idézhet elő egyes embereknél: 1. azoknál, akik alkalmi kávéfogyasztók vagy csak keveset isznak (kevesebbet mint napi egy csésze); 2. azoknál, akik három vagy több szív- és érrendszeri rizikófaktorral rendelkeznek; 3. továbbá azoknál, akiknek a szervezete lassan dolgozza fel a koffeint.


Megelőzi a cukorbetegséget?

Kedvező hír, hogy a napi, rendszeres kávéfogyasztás lépcsőzetes, fordított arányosságban áll a cukorbetegség kockázatával. Az azonban, hogy mi áll ennek hátterében (a koffein vagy más egyéb alkotórész), még további kutatások tárgyát képezi.

A legalább napi 5 csésze kávét fogyasztó 2-es típusú cukorbetegek esetében csökkent mértékű inzulinrezisztenciát tapasztaltak. A nagy kávéfogyasztást nők körében (meglévő cukorbetegség vagy kóros éhomi vércukorszint esetén) ezen kívül jobb béta-sejt működéssel, valamint a károsodott glükóztolerancia javulásával is összefüggésbe hozták. Az eredmények azt sugallják, hogy a 2-es típusú cukorbetegség előfordulásának csökkentése mind a normál, mind koffeinmentes kávé és tea esetében is érvényesek, tehát nem a koffeinnel állnak összefüggésben.

Legyőzi a szabadgyököket

A kávéban számos előnyös hatású anyagot találunk, ezek közé tartozik például a klorogénsav, amelyről kimutatták, hogy a kávésav mellett erős antioxidáns, vagyis szabadgyökfogó hatással bír. A zöld Robusta kávészemek kétszer nagyobb antioxidáns kapacitással bírnak és több klorogénsavat tartalmaznak, mint az Arabica kávé, azonban a pörkölést követően ez a különbség nem volt észlelhető.

A kávéban található antioxidánsok különleges szerepe az étrendünkben, hogy hozzájárulhatnak a daganatos betegségek, a 2-es típusú cukorbetegség, a gyulladásos és a májbetegségek kockázatának csökkenéséhez is.

Erre enged következtetni az az eredmény is, amely szerint a rendszeres kávéfogyasztást összefüggésbe hozható az Alzheimer- és Parkinson-kór megelőzésével is.

A rendszeres kávéfogyasztás akár 55 %-kal is csökkentheti a májdaganat kockázatát. A kávé antioxidánsai védik a sejteket a károsodástól, emellett egyéb daganatellenes anyagokat is találtak benne állatkísérletek során. A konkrétabb ajánlásokhoz a kávé és a daganatok összefüggése témában azonban úgy tűnik, további kutatások szükségesek.

Összességében elmondható, hogy a kávé a többi hasonló italnál nagyobb antioxidáns kapacitással rendelkezik a benne található anyagok, valamint a pörkölés során keletkező és egyes még nem azonosított anyagok hatására.