Hogyan működik a tevék veséje?
A Bristoli Egyetem kutatói a dromedár veséjét vizsgálták és arra voltak kíváncsiak, miként képes a víz hiányát, majd a hirtelen nagy mennyiségben érkező víz jelenlétét tolerálni. A tevét valamikor 3000-6000 éve háziasították az Arab-félszigeten, azóta teherhordóként, hátasállatként, sőt még sporthoz is használják, és mind a tejét, mind a húsát fogyasztják a mai napig. Emberek millióinak megélhetését teszi lehetővé a különös alkalmazkodóképessége.
A sivataghoz való adaptációja olyan extrém mértékű, hogy akár hetekig is kibírja ivás nélkül, ezt pedig az igencsak fejlett veséje biztosítja: egyetlen csepp vizet sem pazarol. A jelenkori elsivatagosodásban különösen fontosnak tűnik az, hogy megértsük e képességét.
A Communications Biology szaklapban közzétett tanulmányban a bristoli szakemberek vezette nemzetközi kutatócsoport feltárta a dromedár veseműködése mögötti genetikai hátteret. Ehhez egy még 2015-ben megkezdett együttműködés vezetett el, amelyben a bristoli szakemberek az Egyesült Arab Emírségek Egyetemével közös vizsgálatsorozatba kezdtek. Azt elemezték, miként változtak a teve veséjét, annak működését meghatározó gének ezrei az állat kiszáradása, majd rehidratációja során. Kiderült, hogy a vesében lévő koleszterinnek igen fontos szerep jut az alkalmazkodásban.
Ahhoz, hogy a teve minden csepp vizet képes legyen hasznosítani, nagyon hatékonyan kell visszatartania a vizet, s igencsak besűrített vizeletet kell képeznie. A vízveszteséget úgy kerüli el az állat, hogy a vese sejtjeinek sejtfalaiban csökken a koleszterin mennyisége, ez megkönnyíti a vese különböző részei közt a víz és az oldott anyagok áramlását.
„Tudomásunk szerint ez az első alkalom, hogy a koleszterinszint és a vese vízvisszatartása közti közvetlen kapcsolatra derült fény. Ezzel e lipid eddig ismeretlen szerepét is azonosítottuk, és más fajok vizsgálatában is érdekes lehet az eredményünk.” – mondta Fernando AlviraI Iraizoz és Benjamin T. Gillard, a tanulmány két vezető szerzője.
A kutatócsoport következő vizsgálataiban a teve különféle ingerekre adott agyi reakcióit méri majd fel és hasonlítja össze olyan egyéb, szintén a sivataghoz alkalmazkodott állatokéval, mint pl. az ugróegér.
A cikkben hivatkozott linkek:
Olvasna még a témában?
A nyitólapról ajánljuk
Friss cikkeink
- Az sem jó, ha túl sok van belőle és az sem, ha kevés
- Nyári hajproblémák és megelőzésük
- Köszméte, avagy a vitaminokban gazdag egres
- Tévhitek a napozásról és a naptejről
- Nyáron gyakoribb a kontaktlencse miatti fertőzés
- Törpemalacokat és kutyákat vizsgáltak az ELTE kutatói
- Miért rosszabbodnak a refluxos panaszok nyáron?
- Ezért igyunk fügefalevél-teát!
- Milyen betegségeket kaphatunk el az élővizekben vagy a strandon?
- Hűtsd le magad belülről
- Egy kézzel élők mindennapjait segíti a Semmelweis Egyetem videósorozata
- Egy betegség, amely fellángol a kávétól
Hírlevél
Feliratkozom a Szimpatika hírlevelekre, ezzel elfogadom az Adatkezelési Tájékoztatóban olvasható feltételeket, és hozzájárulok, hogy a szimpatika.hu a megadott e-mail címemre hírlevelet küldjön, valamint saját és partnerei üzleti ajánlataival felkeressen.
Az űrlap kitöltése, az adatok megadása önkéntes.
Kérjük, használjon más e-mail szolgáltatót (pl: gmail.com)!