Agresszív a gyermekem?

A gyermekkori agressziónak sokféle megnyilvánulási formája van, és noha szülőként ijesztő a vele való szembesülés, nem minden esetben van szó komoly problémáról. Cikkünkben végigvesszük a mögöttes okokat, illetve azt, hogy mit tehetünk szülőként, ha gyermekünk túlzottan agresszív viselkedést tanúsít.
▾ Görgessen tovább, cikkünk az ajánló után folytatódik! ▾

Az érzelemszabályozás fejlődése egy hosszú folyamat, mely egészen kisgyermek korban kezdődik és több fejlődési szakaszon át zajlik. Probléma akkor van, ha a gyermek túlterhelődik érzelmei által, és ennek kezelésére nincs megfelelő eszköztára. Sokszor akkor jelentkezik ez a fajta túlterhelődés, ha túlzott, nem az életkorának megfelelő elvárásokkal, vagy feladatokkal találkozik.

Az óvodások gyakran csapkodnak, „hisztiznek”, dühöngenek, amikor ilyen helyzet áll elő, azonban fontos kiemelni, hogy már ezt a korosztályt is lehet tanítani arra, hogy érzelmeiket ne fizikai, hanem verbális úton fejezzék ki. Akik a nyelvfejlődési zavar, megkésett beszédfejlődés miatt csak később kezdenek el beszélni, nehezebben sajátítják el az érzelmek modulálásának képességét.

Sok esetben tanulási zavar, szociális készségek terén való probléma, érzelemszabályozási vagy viselkedészavar is áll a háttérben. Az a kisgyerek, aki nem képes szükségleteit, frusztrációját szavakba önteni, nem mer segítséget kérni a felnőttől, egyedül érzi magát, nem bírja el az érzelmeit, könnyen válik dacossá, dühössé.

Fontos megemlíteni, hogy veleszületett temperamentummal jövünk a világra, tehát valójában születésünktől fogva különbözünk annak tekintetében, hogy mennyire vagyunk impulzívak, milyen a frusztrációs toleranciánk.

Sok esetben akkor jelenik meg agresszió a gyermek viselkedésében, ha agresszív események szemtanúja vagy elszenvedője volt. Ilyenkor a modelltanulás folyamata által gyakran ő maga is agresszív lesz kortársaival, ami komoly jelzés lehet a felnőttek számára. Amennyiben ez felmerül, azonnal segítséget kell kérni.

Gyakran egy óvodás a fáradtságtól is lehet indulatos. Érdemes végiggondolni, mekkora az alvásigénye, és ehhez mérten mennyit pihen valójában. Mozog-e eleget a szabad levegőn, milyen az étvágya, mennyire változatosan étkezik.

Azok a gyerekek, akik figyelmüket csak nagyon rövid ideig képesek fókuszálni egy adott tevékenyégre, csoportos helyzetekben ügyetlenek, kerülik a szociális helyzeteket, hajlamosak ellenállni a szülői tekintélynek, sokkal inkább tanúsítanak agressziót. Agresszió az egyébként kiegyensúlyozottabb gyermekeknél is kialakulhat, számos olyan eset van, amikor a gyermek viselkedése hirtelen, akár egyik hétről a másikra megváltozik. A viselkedésváltozás érintheti a kisgyermek egy, de akár mindegyik életterét is (óvoda, család, iskola, vagy mindenütt). Általában ez akkor következik be, ha a családban valamilyen hirtelen változás, negatív életesemény történik: haláleset, válás, testvér születése, költözés. A családi közeg ezzel kapcsolatos reakciói kulcsfontosságúak: nagyban segít a gyermek frusztárciójának csökkentésében, ha a családtagok nem esnek kétségbe, hanem érzelmileg támogatják a gyermeket. Amennyiben viszont egy gyerek azt látja, hogy szülei is idegesek, frusztráltak, ez számára csak olaj a tűzre, hiszen azt éli meg, hogy anyáék sem képesek őt megnyugtatni. Az érzelmi trauma extrém szorongást indukál a gyermekben, amivel egyedül megküzdeni nem képes.

A fent említett okok mellett a gyermek agreszív megnyilvánulásainak hátterében húzódhatnak még neurológiai okok, de ADHD (figyelemhiányos-hiperaktivitás) is. Ha mindez felmerül, kivizsgálásuk szükséges.

Nagyon fontos kiemelni, hogy a gyermekkori depresszió egészen másképp néz ki, mint a felnőttek esetében. Egy depressziós óvodás vagy kisiskolás nem egyértelműen enervált, lehangolt és rosszkedvű. Az irritáltság, frusztráltság, magatartásbeli problémák is a gyermeki depresszió tünetei.

A média, a televíziós tartalmak és a számítógépes játékok ugyancsak negatívan hatnak a gyermek megfelelő viselkedésszervezésére a modelltanulás által, illetve a nem életkornak megfelelő tartalmakkal való találkozás okozta félelem okán.

Szülőként rendkívül fontos tudatosítani, hogy a gyermekünk agressziójára semmiképpen ne agresszióval feleljünk, hiszen ez csak tovább növeli a gyermekben a félelmet, frusztrációt, végső soron az agressziót. Mutassunk mintát az által, hogy mi magunk képesek vagyunk érzelmeinket kontrollálni. Tudatosítsuk magunkban, hogy gyermekünk viselkedése mögött milyen fejlődéslélektani folyamatok állnak, pl. sok esetben a függetlenség próbálgatásának jele.

A gyermekek számára meg kell tanítani érzelmeik beazonosítását, illetve hogy hogyan tudják megfelelő módon kifejezni azokat. Természetesen a nem megfelelő módozatokat jelezni kell számukra, lényeges, hogy a nem kívánt viselkedés és annak következménye közt ne teljen el sok idő, hiszen csak így egyértelmű nekik, hogy mi a kapcsolat a viselkedése és annak hatása közt. A következmények tekintetében inkább a jutalmak elvonása (pl. valamilyen kedvelt tevékenység ideiglenes korlátozása), de még inkább a jutalmazó rendszer kialakítása a hatásos, melynek célja a kívánt viselkedésformák megerősítése (pl. matrica minden olyan esetben, ha valamit ügyesen old meg). Emellett az ún. jóvátételi tevékenységek is hatékonyak, pl. a megrongált játék megjavítása.

Amennyiben az agresszív viselkedés hosszan elhúzódik vagy extrém formát ölt, és a szülők úgy érzik, hogy tehetetlenek ezzel szemben, érdemes gyermekpszichológus szakemberhez fordulni. A pszichológus főként a játékterápia és viselkedésterápia eszköztárával segít a gyermeki agresszió megszelídítésében. Emellett hangsúlyos a szülőkkel való szoros együttműködés, akik számára segítség lehet a társas, baráti támogatás, vagy szülőcsoportokban való részvétel is.

Szimpatika akció

Olvasna még a témában?

Nyereményjátékok

Megfejtő

Kalandozzon velünk, legyen Ön is Megfejtő!

Kvíz

Olvassa el a Szimpatika magazint és válaszoljon a kérdésekre!

Tematikus kvíz

Böngésszen a honlap cikkei között és válaszoljon a kérdésekre!

Facebook játék

Egy könnyű kérdés – egy fantasztikus nyeremény

A nyitólapról ajánljuk

Friss cikkeink

Hírlevél

Feliratkozom a Szimpatika hírlevelekre, ezzel elfogadom az Adatkezelési Tájékoztatóban olvasható feltételeket, és hozzájárulok, hogy a szimpatika.hu a megadott e-mail címemre hírlevelet küldjön, valamint saját és partnerei üzleti ajánlataival felkeressen.

Az űrlap kitöltése, az adatok megadása önkéntes.

A hírlevélküldő szolgáltatás nem támogatja a freemail.hu-s és citromail.hu-s címeket, ilyen címek megadása esetén hibák léphetnek fel!
Kérjük, használjon más e-mail szolgáltatót (pl: gmail.com)!