Jelentős régészeti leletekre bukkantak

Elisabetta Boaretto, a Weizmann Tudományos Intézet régésze csapatával új tanulmányában az izraeli Negev-sivatag Boker Tachtit nevű lelőhelyénél előkerült tárgyakat vizsgálja. A szakértők szerint a helyi leletek sokat elárulnak az emberiség történetének egyik fontos szakaszáról, amikor a modern ember Afrikából indulva elterjedt Eurázsiában.

Boker Tachtitnál nagyjából 40 éve kezdődtek meg a feltárások. A kutatók most modern mintagyűjtő és kormeghatározó technikákkal elemezték a leleteket, így adva új kronológiát ennek a fontos fejezetnek.

Az újabb afrikai eredet elmélete alapján a Homo sapiens 270 ezer éve alakult ki, majd különböző időszakokban kezdődött meg az északi, Eurázsia felé, illetve a déli, Afrika távoli területei felé vezető vándorlás. Boker Tachtit a terjeszkedés egy fontos állomása lehetett, és a középső őskőkorból a kései őskőkorra történő átállásról árulkodik. A periódusra a technológiai fejlődés, illetve a neandervölgyiek fokozatos kiszorítása jellemző.

A lelőhely 1980-as években zajló feltárásakor a szénizotópos elemzés alapján arra jutottak, hogy a környéken 47 ezer éve éltek emberek. A probléma az volt, hogy egyéb datálásokkal 34 ezer éves tárgyakat is találtak.

Boaretto szerint az adatok alapján egy 10 ezer éven át tartó átállás rajzolódott ki, noha libanoni és törökországi lelőhelyek ennél jóval gyorsabb váltást mutattak. Hogy feloldják az ellentétet, a kutatók a legújabb módszerekkel elemezték a 2013-2015-ös ásatás során előkerült leleteket. Az eredmények alapján az átállás viszonylag gyors volt, 50-49 ezer éve kezdődött, és 44 ezer éve ért véget.

Az adatok azt is alátámasztják, hogy a térségben a modern emberek és a neandervölgyiek egy térben és időben éltek, és valószínűleg kapcsolatban voltak egymással. Ez nemcsak a gének átadását, hanem a kulturális cserét is segítette.