Szimpatika – Műanyagok helyettesítésére szolgáló új anyagot fedeztek fel

A cambridge-i kutatók nemcsak kifejlesztették az új anyagot, amelyet „vegán pókselyemnek” neveztek, hanem az ipari mennyiségű, energiahatékony gyártását is megtervezték.

A növényi fehérjékből álló speciális polimerfilm molekuláris szinten olyan tulajdonságokkal rendelkezik, mint a pókselyem, önszerveződő módon építi fel magát a fehérjékből, és a nanoszerkezete alakítása révén szerkezeti színekkel tartósan színessé is tehető, valamint alkalmas lesz vízhatlan bevonatok készítésére is. Számos bioplasztik létezik már a világon, azonban azokat csak iparilag lehet komposztálni, ez viszont egyszerű házi körülmények közt is valóban lebomlik pár hét alatt, és mivel a természetes molekulákból álló építőelemei nem igényelnek kémiai átalakítást, a természetet sem károsítja.

A bioműanyagot az egyetem által létrehozott vállalat, a Xampla forgalmazza majd, és már idén piacra dobnak zacskókat, kapszulákat, amelyekkel kiválthatóak lesznek az olyan egyszer használatos hétköznapi műanyagok, mint pl. a mosogató- vagy mosószerkapszulák.

A speciális anyagot egészen más jellegű kutatás során fedezték fel. Tuomas Knowles professzor éveken át azt vizsgálta, hogy a fehérjék felcsavarodási hibái miként alakulnak ki, és mivel jár ez pontosan. Ilyen jellegű hiba közrejátszik olyan súlyos betegségek kialakulásában, mint az Alzheimer-kór. Az orvosbiológiai kutatások során derült ki, hogy a munkájuk a fenntarthatóságot is szolgálhatja a nagy mennyiségben rendelkezésre álló, élelmiszeripari melléktermék növényi proteinek önszerveződő-önfelépítő tulajdonságai segítségével.

A kutatók szójafehérje-izolátumból - amely a szójaolaj-gyártás mellékterméke - sikeresen leutánozták a pókselyem fehérjéinek önszerveződését. Gyakorlatilag bármilyen fehérje alkalmas lehet ilyesmire, csak a megfelelő körülményeket kell megkeresni, ahol az önszervező folyamatok beindulnak. A pók esetében a selyemszál fehérjéinek felépítése egy vizes oldatból nem különösebben energiaigényes (persze csak ipari szempontból, azért a póknak meg kell dolgoznia a selyemszálhoz szükséges alapanyagokért), a növényi fehérjék esetében is hasonló zajlik. A szójafehérje esetében emelt hőmérséklettel és ultrahangos homogenizációval segítették elő a molekulák közti kapcsolatok megfelelő kialakulását.

A kapott bioplasztik tulajdonságai megegyeznek a kis sűrűségű polietilénével.