Szimpatika – Egészségpénztár vagy egészségbiztosítás?

Mi az alapvető különbség az egészségpénztár és az egészségbiztosítás között?

Az önkéntes egészségpénztárak magánszemélyek által alapított, egészségügyi célú non-profit szervezetek. A pénztár tulajdonosai maguk a tagok, egészségpénztári megtakarításaik pedig lehetővé teszik, hogy pénzügyileg fel tudjanak készülni a váratlan egészségügyi kiadásokra, valamint a pénztár fizeti az egészséges életmód költségeit is az egyéni számlán felhalmozott megtakarításokból a tagok, illetve rendelkezésük alapján hozzátartozóik részére.

Az egészségpénztár az egészség védelmét szolgáló programokat szervez és finanszíroz, és az önkéntes kölcsönös biztosítópénztárak körébe tartozik. Segítségével fedezhetjük a magánorvosi ellátásokat, például a társadalombiztosítás által nem támogatott szűrővizsgálatokat, fogorvosi ellátást, gyógyszereket, gyógyászati segédeszközöket, házi ápolást, gyógy­üdülést stb.

Ezzel szemben az egészségbiztosítás egyrészt a társadalombiztosítás része, amely alapján az állam által biztosított egészségügyi ellátást megkaphatjuk, másrészt egészségbiztosítás alatt értjük azokat a biztosításokat is, melyek alapján a magán- vagy állami kórházakban a biztosító szolgáltatásként megszervezi az ellátást, illetve átvállalja az ellátás ténylegesen felmerülő költségeit.

Mikor és kinek érdemes magán egészségbiztosítást kötni?

Az önkéntes kölcsönös biztosítópénztár az öngondoskodás intézményes formája, a szociális biztonságot szolgáló rendszerek része. Az önkéntesség, a szolidaritás és a kiszámíthatóság elve alapján működik. Az önkéntes kölcsönös biztosítópénztári tagság létesítése ajánlott mindenkinek, aki elmúlt 16 éves, hiszen rugalmas és az életszakaszhoz igazítható befizetési lehetőséget biztosít.

Hogyan működnek az egészségpénztárak?

Az egészségpénztárba való belépés önkéntes. A tagok kötelesek rendszeresen, havonta tagdíjat fizetni, amelynek minimális mértékét az adott pénztár határozza meg. Az egészségpénztári számlára nemcsak annak tulajdonosa, hanem hozzájárulásként a tag munkáltatója is befizethet egy bizonyos összeget, akár cafeteria juttatásként is. Az egészségpénztárak külön pénztári kártyát bocsáthatnak ki, általában ezen keresztül történik az igénybe vett szolgáltatások elszámolása a pénztárak szerződött szolgáltatóinál. Előfordulhat azonban, hogy egy adott szolgáltatónál a pénztári kártya nem működik: ekkor a tag kifizeti a szolgáltatást, majd a kapott bizonylattal a pénztárhoz fordulhat, amely így utólag átutalja az egyéni számlára a szolgáltatásért fizetett összeget.

Mi történik az egészségpénztári befizetéseinkkel?

A pénztár a tagok által befizetett tagdíjat, a munkáltató által fizetett hozzájárulást, a befektetések hozamát, a támogatásokat és az egyéb bevételeket a fedezeti, működési és likviditási tartalékba helyezi. A pénztári szolgáltatásokat a fedezeti alapra – azon belül az egyéni számlára – jutó részből lehet finanszírozni. A tartalékok kizárólag a törvény előírásai szerint használhatóak fel. A bevételek tartalékok közötti felosztásának mértékét a pénztár az alapszabályában szabályozza. A pénztári befizetésekkel kapcsolatban lényeges, hogy az éves tagi befizetések 20%-a, maximum 150 ezer Ft visszaigényelhető a személyi jövedelemadóból és a pénztár által biztosított szolgáltatásokra használható fel.

Hogyan használhatjuk fel az összegyűlt pénzkeretet a különböző pénztáraknál?

A szolgáltatások igénybevételének feltételeit a pénztár szolgáltatási szabályzata állapítja meg. Fontos tudni, hogy a pénztárak többségénél a szolgáltatás első alkalommal történő igénybevételének feltétele, hogy az egészségpénztári számla megnyitásától számítva legalább hat hónap elteljen, illetve az adott ellátásra fedezetet nyújtson, vagy minimum három havi tagdíjnak megfelelő összeg elérhető legyen a számlán.