Szimpatika – A gyermekkori elhízást könnyebb megelőzni, mint kezelni

A fejlődő szervezet számára kiemelten fontos a megfelelő táplálkozás és a rendszeres mozgás. A mai társadalomra jellemző helytelen táplálkozási szokások és mozgásszegény életmód azonban korántsem kedvez a két szempontnak. A legutóbbi WHO-statisztika szerint az elhízás világviszonylatban kb. 125 millió gyermeket érint. Hazánk igen előkelő helyet foglal el ez EU-tagállamok között: a legfrissebb statisztikák alapján a 2-17 éves korosztályban már minden ötödik gyermek túlsúlyos vagy elhízott.

Testi és pszichés problémák

A gyermekkori elhízás már akár középtávon, kamaszkorra is magas vérnyomást, megzavart cukoranyagcserét, ízületi károsodást okozhat, a későbbiekben pedig nő a szív- és érrendszeri megbetegedések, a stroke kockázata, de számos egyéb betegség kialakulásának esélye is növekszik. Az egészségtelen életmódnak a testsúly csökkentése után és akár felnőtt korban is komoly következményei alakulhatnak ki.

Nem szabad figyelmen kívül hagyni azt sem, hogy a túlsúlyos gyermek pszichés egyensúlya sem egészséges. Önbizalmuk csökken, társaiktól könnyen elszigetelődnek, szégyenérzetük miatt egyre inaktívabbakká válnak – s ezzel az ördögi kör be is zárul.

Kik a veszélyeztetettek?

Rizikófaktorok a gyermekkori elhízás szempontjából:

• a genetikai fogékonyság (elhízás a családtagok között)
• a várandós édesanya egészségtelen életmódja
• az alacsony vagy éppen túl nagy születési súly
• az anyatejes táplálás hiánya
• a túlzott csecsemőkori fehérjebevitel
• a gyermekkori túlkalorizálás
• a fokozott szénhidrátbevitel
• a mozgásszegény életmód
• külön rizikófaktor a TV, számítógép előtt eltöltött órák száma.

Mit tehetünk a gyermek elhízása ellenében?

1. Várandós kismamaként ügyeljünk étrendünkre, kerüljük el a túlzott súlygyarapodást, ne dohányozzunk a terhesség alatt.

2. A csecsemő 4-6 hónapos koráig kizárólagosan szoptassunk, ha ez nem elégséges, törekedjünk gyermekünk alacsony fehérjetartalmú tápszerekkel történő táplálásra.

3. A későbbiekben is tartsuk be az egészséges étrend szabályait, ne szoktassuk rá a gyermeket az édes ízekre és a felesleges kalóriabevitelre.

4. Limitáljuk a TV előtt eltöltött időt, ehelyett inkább a minőségi, rendszeres testmozgásra ösztönözzük őt már kisgyermekkorától.

5. Később válasszunk számára olyan ideális sporttevékenységet, amelyben sikereket ér el. Szerető családi környezettel és saját jó példánkkal erősítsük meg a bizalmát és önbizalmát.

Mit tegyünk, ha már túlsúlyos a gyermekünk?

A túlsúlyos gyermek gondozása egy rövid kivizsgálási szakaszból, majd egy hosszas követési periódusból áll. A kivizsgálás két kérdést válaszol meg. Az egyik azt deríti fel, hogy a gyermekkori elhízás hátterében áll-e bármilyen szervi ok. Tudnunk kell, hogy gyermekek esetében rendkívül ritka, hogy az elhízást ne a kalóriaegyensúly megbomlása, hanem betegség okozza. A kivizsgálás másik célja, hogy kiszűrje azokat a szövődményeket, amelyek a fennálló túlsúly következményei, például a magas vérnyomás, a cukor- és zsíranyagcsere-zavar, a mozgásszervi következmények, de szükség lehet pszichológiai vizsgálatra is.

Alapszabályként jegyezzük meg, hogy kisgyermekkorban nem megengedett a testtömeg csökkentése, célunk csak annyi legyen, hogy a növésben lévő gyermek tartsa a súlyát. Ez a tendencia vezet majd a testarányok javulásához, a kívánt testösszetétel eléréséhez. Mivel a serdülés növekedési robbanása erre kiválóan alkalmas periódus, jó eséllyel indulnak azok a kisgyermekek, akik még a nemi érés előtt állnak. Serdülőkor után a túlsúly rendezése már a felnőttekéhez hasonló, csak lassabb ütemű, fokozatos kell, hogy legyen.

Mennyit mozogjon a gyermek?

A WHO ajánlása szerint az egészséges, 5 év alatti gyermekek naponta összesen minimum 3 órát töltsenek aktívan. Az egészséges 5-17 éves gyermekek végezzenek naponta összesen minimum 60 percig tartó közepes vagy erőteljes fizikai aktivitást, akár részletekben, napi 2x30 perc bontásban. A program legnagyobbrészt közepes intenzitású legyen, de heti 3 alkalommal tartalmazzon erőteljes intenzitású izomerősítő és csontnövekedést serkentő mozgásformákat is (sportjátékok, futás, forgás, ugráselemek). Az ajánlásokat meghaladó időtartamú testmozgás további egészségügyi előnyöket jelent.