Szimpatika – Újabb lépéseket tettek az oroszlánok védelmében

Az ország környezetvédelmi minisztere, Barbara Creecy 2021. május 2-án bejelentette, hamarosan betiltják az oroszlánok vadászati vagy turisztikai célú tenyésztését, ezek helyett az eredeti, természeti élmény etikus bemutatását támogatja a kormány. A döntést azt követően hozták meg, hogy egy kormányzati vizsgálatban az oroszlánok, elefántok, rinocéroszok és leopárdok vadászatát, kereskedelmét és rabságban tartásának helyzetét feltárták.

Creecy egy sajtótájékoztatón elmondta, hogy a tanulmány azt javasolta, szüntessék be az oroszlánok háziasítását és rabságban tenyésztését. A döntéshez még szükséges a konkrét törvények megfogalmazása, ami nem lesz könnyű feladat, mivel így a kormány összeütközésbe kerül a sok millió dolláros, erőteljes képviseletű iparág – az oroszlántenyésztés – résztvevőivel. Creecy elmondta, hogy azt is hangsúlyozta a tanulmány, hogy azzal a turisztikai gyakorlattal is mielőbb fel kell hagyni, amelyben az oroszlánokat, főként kölyköket simogatni lehet, vagy más módon felhasználni őket (ilyen például az oroszlánokkal fényképezkedés).

A szabályozott körülmények közti, legális vadászat lehetőségét nem szüntetik meg, ez azt jelenti, hogy vadon élő állatokra megfelelő engedélyekkel lehet vadászni majd továbbra is, ám olyan nem fordulhat elő, hogy a vadász kedvéért egy addig rabságban nevelt állatot engednek ki a puskacső elé (ezt nevezik konzerv vadászatnak), amely gyakorlat ellen számos ország és szervezet tiltakozott már.

2017-18-ban az EU országaiba 406 oroszlántrófeát hoztak be (hivatalos engedéllyel), ezek közül 312 rabságban tenyésztett dél-afrikai oroszláné volt.

Az oroszlánok vadászati, turisztikai célú tenyésztésére már évekkel ezelőtt felhívta a figyelmet egy állatvédő szervezet, és egy film is készült az állatok rettenetes sorsáról. A Dél-Afrikai Köztársaságban mintegy 400, az oroszlántenyésztésre támaszkodó intézmény működik, nagyjából 10-12 ezer oroszlánnal, ebben benne van a turizmus-, a konzerv vadászat- és a csontkereskedelmi célú tenyésztés is. A turisták gyakran nincsenek tisztában azzal, hogy az általuk látogatott „oroszlánsimogató” és hasonló intézmények ugyanazok, amelyek a konzerv vadászattal is foglalkoznak.

Nem utolsó sorban a vadállat és az ember közti közvetlen, rendszeres kapcsolat a zoonózisok, vagyis az állatról emberre terjedő betegségek esélyét is növelik. Egy alapítványi vizsgálat 63 olyan kórokozót azonosított, amely mind a vad, mind a rabságban élő oroszlánokból kimutatható volt.

A Dél-Afrikai Köztársaságban évente 180 millió dolláros bevételt hoz az oroszlántenyésztés, ám ez kevesebb mint 1 százaléka az ország turisztikai eredetű bevételeinek, így az etikus turizmus megteremtése nem okozhatna komoly problémát a turisztikai iparban, sokkal nagyobb kárt okoz az oroszlántenyésztés az ország hírnevének.