Egyre északabbra terjednek a kullancsok

Forrás: ng.hu
A kullancsok egyre gyakrabban kerülnek elő olyan sarkvidéki területekről, ahonnan korábban hiányoztak.

Az elmúlt 110 évben Alaszka államban mindössze 1190 kullancs került elő, ám ennek a fele az elmúlt 10 évben. A történelmi időkben 6 faj jelenlétéről tudtak Alaszkában, amelyek rágcsálókon, nyulakon, vagy épp madarakon élősködtek, 2007 óta számos olyan faj is előfordul, amelyek korábban nem éltek meg ennyire északon. Úgy tűnik, ezen új fajokból kettő máris otthon érzi magát Alaszkában és stabil állományuk kezd kialakulni.

A kullancsok önmagukban persze csak idegesítőek lennének, ám amint azt a hazai példákból is jól ismerjük, számos fertőző betegséget terjesztenek - akár emberre, akár állatra veszélyeseket is. Azzal, hogy a kullancsok egyre északabbra húzódnak korábbi élőhelyükről, a fertőzéseiket is viszik magukkal. Ennek hatására Alaszkában is megjelent már a tularémia (egy nyúlbetegség, ami akár emberre is képes átterjedni) és a sziklás-hegységi láz.

Norvégiában 2007-ben már a Lyme-kór is megjelent a sarkvidéken: madarakon élősködő kullancsokból mutatták ki. A Spitzbergák szigetein a parti sziklákon fészkelő vastagcsőrű lummákban egyre gyakoribbá váltak a kullancsok. A számítások szerint az 1 Celsius-fokos téli felmelegedés 5 százalékos növekedést eredményez az itt fészkelő tengeri madarakban élősködő kullancsok számában. Egy másik skandináv kutatás szerint már a 68. északi szélességen is élnek kullancsok, amelyek a neoehrlichiózis nevű, nemrégiben felbukkant betegség kórokozóit hordozzák.

Ám Szibériában sem jobb a helyzet: a Komi Köztársaságban 1992-2011 között négyről hat hónaposra nőtt a kullancsszezon, és 23-szorosára emelkedett az embert ért csípések száma - a növekedést az orosz kutatók a felmelegedéshez kötik. Hasonló a helyzet a Szaha Köztársaságban (régi nevén Jakutföldön) is, ahol korábban csak a terület déli határ menti területén fordultak elő kullancsok, ma viszont már az állam mind a 21 megyéjében. 2000 előtt csak elszórtan találkoztak kullancs-csípésekkel itt, 2018-ra viszont 40-szeresére nőtt a csípések száma.

Az USA keleti partvidékén, New England területén a jávorszarvasokat (Alces alces) pusztítja egyre nagyobb mértékben egy kullancs okozta fertőzés. A „téli kullancs” néven ismert Dermacentor albipictus lárvái télen a szarvasok szőrzetébe bújva élnek, s mire kitavaszodik, kifejlődnek. Egyetlen jávorszarvason kullancsok tízezrei szívnak vért, de előfordult már százezernyi parazita is egy állaton. A szarvasok kivakarják a bőrüket a vérszívók miatt, és kihullik a bundájuk, ezzel felborul a hőháztartásuk, a vérszívók miatt vérszegénység is fellép, és a stressz miatt kevesebbet táplálkoznak – ez elsősorban a fiatal állatokra nézve végzetes. Egy tanulmány szerint a borjak akár 70 százalékát is elpusztíthatják így a kullancsok.

Az ilyen, kullancs-kínozta jávorszarvast „szellem-szarvasnak” hívják, és már találkoztak velük Kanada sarkköri régiójában is, így csak idő kérdése, mikor jutnak el a kórokozók e kullancsfajjal Alaszkába is. Kizárólag a jávorszarvas nem bír e kullancsfajjal, a vapiti (Cervus canadensis) és az őzek ki tudják tisztítani őket a bundájukból. Egy kutatás szerint Kanada északi vidékeire egy csapat vapiti áttelepítésekor juthattak el e téli kullancsok, ám azóta is jól érzik magukat és bőszen szaporodnak.

A hazai helyzet sem mondható rózsásnak. A kullancsencephalitis még az 1950-es években, az egykori Szovjetunió irányából terjedt át hozzánk, s pár évtizede már az Amerikából „importált” Lyme-kór is igen gyakorivá vált (a kifejlett kullancsok ötöde hordozza a kórokozóját). A mediterrán és trópusi térségekből érkezik az utánpótlás, újabb kullancsfajok és újabb kórokozók is feltűnnek Magyarországon. A krími-kongói vérzéses láz kórokozóját hordozza egy olyan faj, amelyet vándormadarak hoznak be, ám más, szintén madarak által behurcolt kullancsot is kimutattak már hazai vizsgálatok. Csak idő kérdése, hogy mikor tudnak e fajok véglegesen megtelepedni hazánkban.

Mivel a tavaszi időszak az egyik leginkább kullancs-gazdag idő hazánkban, ezért ilyenkor fokozottan figyeljünk, hiszen egy kirándulás, egy parkban tett séta vagy akár a saját kertünkben végzett munkálatok során is összeszedhetjük a növényzetről e vérszívókat. Minél hamarabb nézzük át magunkat és családtagjainkat egy-egy ilyen tevékenység után, és csipesszel mielőbb vegyük ki a kullancsot. Nem baj, ha bennmarad a feje, azt a bőrünk néhány napon belül kidobja majd. Sose nyomogassuk, ne kenjünk rá kenőcsöt, olajat vagy más, „népi gyógymód” szerint ismert anyagot, hanem lehetőleg egyetlen határozott mozdulattal húzzuk ki. A kórokozók a kullancs emésztőrendszerében élnek, ezért a nyomogatás vagy épp a beolajozás hatására egyszerűen az ember vérébe hánynak, ezzel viszont biztosan bejuttatják a kórokozóikat is.

Olvasna még a témában?

Nyereményjátékok

Megfejtő

Kalandozzon velünk, legyen Ön is Megfejtő!

Kvíz

Olvassa el a Szimpatika magazint és válaszoljon a kérdésekre!

Tematikus kvíz

Böngésszen a honlap cikkei között és válaszoljon a kérdésekre!

Facebook játék

Egy könnyű kérdés – egy fantasztikus nyeremény

A nyitólapról ajánljuk

Szimpatika akció

Friss cikkeink

Hírlevél

Feliratkozom a Szimpatika hírlevelekre, ezzel elfogadom az Adatkezelési Tájékoztatóban olvasható feltételeket, és hozzájárulok, hogy a szimpatika.hu a megadott e-mail címemre hírlevelet küldjön, valamint saját és partnerei üzleti ajánlataival felkeressen.

Az űrlap kitöltése, az adatok megadása önkéntes.

A hírlevélküldő szolgáltatás nem támogatja a freemail.hu-s és citromail.hu-s címeket, ilyen címek megadása esetén hibák léphetnek fel!
Kérjük, használjon más e-mail szolgáltatót (pl: gmail.com)!