Szimpatika – Aki leénekelte a zsűri fejét

Mennyire sikerült alkalmazkodnod a profi zenészek életmódjához? Hogy bírod a turnékat, a buszozást, az örökös országjárást?

Világéletemben alkalmazkodó típus voltam és hála az égnek, nagyon jó zenészekkel van alkalmam együtt zenélni. Ami a buszozást illeti, nagyon szeretek utazni és látni, de az tény, hogy mi nem vagyunk világsztárok, busszal járjuk az országot, és igen kellemetlen esetenként akár 10 órát is utazni a buszban, görnyedt háttal, kialvatlanul. Szoktunk is azzal viccelődni, hogy születésnapomra a zenekar vásárol nekem egy busz-ülést, mert már csak „L" alakban tudok aludni.

Nyilván jobb lenne helikopterrel... De hogy csinálod, hogy egy 10 órás buszozásból semmi nem látszik meg rajtad a színpadon? Mi a titkod, hogyan bírsz friss maradni: tornázol, jógázol vagy meditálsz?

Én meditálni szoktam nagyon sokat, intenzíven angyal mágiázom, és így merítek sok-sok erőt, valamint a természet közelsége nagyon fontos számomra. Időnként szeretek hazajárni, és találkozni azzal az énemmel, aki régen voltam, hogy elemezni tudjam magamat, mert ha az ember tisztában van önmagával, akkor szerintem a fizikuma és az erőnléte is a helyén van.

Öntudatos ember vagy?

Gyerekként rá kellett jönnöm, hogy elsősorban önmagamra számíthatok. Amikor valamit nagyon szerettem volna, hosszú időn át tervezgettem, hogyan környékezzem meg a szüleimet annak érdekében, hogy meg tudjam győzni őket. Vagyis, amit a fejembe vettem, abból nem nagyon engedtem. Persze voltak olyan helyzetek, amikor egyáltalán nem számított, hogy én mit szeretnék, vagy például mennyire vagyok tehetséges, ez senkit nem érdekelt, mert nem voltak mögöttem híres és befolyásos emberek.

Ha színész lennél, azt kérdezném, mi a szerepálmod. Zenészként van ilyen? Pl. duettet énekelni valakivel, vagy fellépni valahol?

Ha szabad elrugaszkodni: a nagyon nagy álmom az lenne, hogy akkora színpadokon játszhassak, és annyi embernek, mint a Rolling Stones, de példálul egy koncert erejéig a Royal Albert Hallban fellépni sem lenne rossz; de igazából a legfontosabb talán az, hogy még nagyon-nagyon sokáig kíváncsiak legyenek rám az emberek.

Azt sejtjük, milyen zenéket szeretsz, de mi az, amivel ki lehet kergetni a világból?

Azt nem mondhatom el sajnos, mert magyar előadóról van szó.

Lassan egy éve vagy magyar állampolgár. Jelent ez érzelmileg valamit, vagy inkább csak praktikus? Hiszen a nemzethez való tartozás nem papír kérdése.

Valóban, de azért sokkal jobb papírral. A házasság sem a papíron múlik, mégis mindannyian szeretjük látni papíron is, hogy házasok vagyunk. Szerintem minden határon túli magyarnak alanyi jogon jár az állampolgárság, mert megőriztük magyarságunkat, és őrizzük hagyományainkat is. Egy-egy ilyen megőrzött emlék mindig pontosítja bennünk, kik vagyunk, honnan jöttünk, és útmutatónk is lehet a jövőre vonatkozóan.

Az a hagyaték, melyet őseink hagytak ránk, tanít minket arra, hogy hogyan kell helytállni az adott világban, az adott körülmények között. Persze azonosulva mindig saját nemzeti képleteinkkel, hogy ezek által majd az utánunk következők is méltósággal és bátran, sőt büszkén vallják, igen, ezek voltunk, ezek vagyunk mi – s hogy legyünk az elkövetkező ezer évben is, azért kell megőriznünk hagyományainkat. Elő-elő szoktam venni azt az oklevelet, ami a magyar állampolgárságomról szól, mert a családomban hosszú-hosszú idő óta én vagyok az, aki újra magyar állampolgár lett.

Megjelent néhány cikk arról, hogy te Janis Joplin reinkarnációja vagy. Hiszel a lélekvándorlásban? Elképzelhetőnek tartod az ilyesmit?

Igen, hiszek a lélekvándorlásban, különösképpen vonz a spiritualitás, és a paranormális tevékenységek tanulmányozása. Nem hiszem, hogy Janis Joplin reinkarnációja vagyok, szerintem valaki másé, de attól függetlenül jó érzés, hogy egy ilyen nagy énekesnőhöz hasonlítanak.

Szülésznőnek készültél, és bár még nagyon fiatal vagy, nyilván eszedbe jutott már, hogy előbb-utóbb gyerekeid legyenek. El tudod magad képzelni családanyaként? Számodra milyen az ideális család?

El tudom magam képzelni, azt is látom magam előtt, hogyan egyeztetem össze a családot a karrierrel, mert igenis lehet, megmutatták már nagy asszonyok, mint Madonna meg sokan mások. Volt időszak, amikor úgy éreztem, hogy egy nap négy fiúgyermeket szeretnék, de mára már rájöttem, kettő lánnyal tökéletesen meg fogok elégedni, de erre még ráérek. Az ideális család az én fejemben a vasárnapi közös ebédek hangulatát idézi, ahol melegség van és szeretet. Nem tudom, miért, de a családi békességet én mindig a vasárnaphoz hasonlítom, a vasárnaphoz kötöm.