Szimpatika főoldal

A szakemberek több mint 300 korallfaj populációinak méretét becsülték meg a Csendes-óceánban, Indonéziától Francia Polinéziáig. A kutatók a korallzátonyokat jelölő térképekre és a korallkolóniák megszámlálására alapozták az eredményeiket.

„Becslésünk szerint nagyjából 500 milliárd korall él a Csendes-óceánban. Nagyjából ugyanennyi fa lehet az Amazonas-medencében, vagy madár a világon” – mondta Andy Dietzel, az ausztráliai James Cook Egyetem munkatársa, aki a tanulmány vezető szerzője volt.

„Ismernünk kell egy faj populációméretét ahhoz, hogy felmérhessük kipusztulásának kockázatát” – mutatott rá Dietzel. A szakember szerint a régió nyolc leggyakoribb korallfajának populációi külön-külön mind nagyobbak a bolygó 7,8 milliárd fős népességénél.

Az eredmények azt sugallják, hogy bár a virágállatok regionális pusztulása súlyos csapást jelent a helyi korallzátonyokra, a legtöbb korallfaj globális kipusztulásának kockázata ugyanakkor alacsonyabb, mint azt korábban becsülték a szakemberek.

A Nature Ecology & Evolution című folyóiratban megjelent tanulmány társszerzője, Terry Hughes professzor szerint a mostani eredmények jelentős hatással lehetnek a klímaváltozás miatt világszerte pusztuló korallzátonyok kezelésére és helyreállítására.

„Zátonyonként átlagosan 30 korallt számoltunk egy négyzetméteren. Ez több tízmilliárd virágállatot jelent az ausztrál Nagy-korallzátonyon, még az éghajlati szélsőségek okozta közelmúltbeli veszteségek ellenére is” – mondta Hughes.

„A korallzátonyok helyreállítása nem oldja meg az éghajlatváltozás problémáját. Nagyjából 250 millió felnőtt korallra lenne szükség ahhoz, hogy mindössze 1 százalékkal növeljük a Nagy-korallzátony borítását” – tette hozzá a szakember. Hughes szerint jelenleg a megelőzésre, vagyis a vadon élő korallpopulációk megóvására kell koncentrálni.

„Tekintettel ezeknek a korallpopulációknak a nagy méretére, nem valószínű, hogy azonnali kipusztulás vár rájuk. Még mindig van idő, hogy megóvjuk őket az emberi tevékenységekből eredő felmelegedéstől, de csak akkor, ha mihamarabb csökkentjük az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását” – hangsúlyozta a szakember.

Forrás: MTI