Szimpatika – A gyermekkori köhögés típusai

Az esetek túlnyomó többségében banális, felső légúti vírusfertőzésről van szó, de nagyon ritkán súlyos betegség tünete is lehet. Kétségkívül a „nem súlyos”, de elhúzódó köhögés is jelentősen befolyásolhatja a gyermek alvását, ezen keresztül az iskolai teljesítményt, a nappali aktivitást.
Emiatt az egész család életét érinti a köhögés: az elégtelen éjszakai pihenést és a gyermek állapota miatti aggódást tetézik a környezet – rokonok, pedagógusok – nyomasztó „jótanácsai” is.

A köhögés panaszával jelentkező betegnél először azt kell felmérnünk, szükség van-e sürgős beavatkozásra. Fenyegető légzési elégtelenség, légúti idegentest gyanúja, vagy a légutakból származó vérzés esetén nem késlekedhetünk. Amennyiben erről nincs szó, gyakorlati szempontból tisztáznunk kell, hogy akut vagy krónikus panaszról van-e szó.

Akut (két hétnél rövidebb ideje tartó) köhögés:

– fertőzések, mint például garatgyulladás, krupp, tüdőgyulladás, kishörgő gyulladás (bronchiolitis)

– környezeti tényezők (levegőszennyezettség, dohányfüst)

– asztmás roham

– idegentest félrenyelése

Több problémát vet fel a kónikus, hat héten túli köhögés. Ebben az esetben számos körülményt kell figyelembe venni, hogy tisztázzuk a kórokot.

Krónikus (több, mint négy hete tartó) köhögés:

 – nem beteg, közösségbe járó gyermek visszatérő fertőzései

 – nem súlyos betegség (orrmandula-gyulladás, arcüreg-gyulladás, allergiás nátha, reflux)

 – asztma, visszatérő vírus kiváltotta zihálás

 – súlyos betegség (hörgőtágulat, csillóbetegség, immunbetegség)

 – pszichés köhögés

Ezek között a csoportok között az orvos alapos kikérdezéssel és a gyermek vizsgálatával már tájékozódni tud, így érdemes végiggondolni, milyen kérdésekre számíthat a szülő a rendelőben:

Hogyan kezdődött?

Hirtelen, evés vagy apró tárggyal való játék közben kezdődött köhögés esetén idegentest-félrenyelés merül fel, ebben az esetben idegentest ügyeletre kell vinni a beteget, mentőszállítást kérve!

Mióta tart?

A már nagyon fiatal csecsemőkor óta észlelt köhögés lehet ugató jellegű, ilyenkor veleszületett légúti szűkületre kell gondolni, de a nagyon korán kezdődő hurutos köhögés komoly betegségre is felhívhatja a figyelmet. Mindkét esetben további vizsgálatok szükségesek.

Hurutos vagy száraz?

A szülők jelentős része nem tudja megítélni a köhögés jellegét. Szerencsés esetben halljuk köhögni a gyermeket, de az is sokat segít, ha felvételt készítenek a köhögésről. Különösen igaz ez az éjszakai, rohamszerű köhögés esetén, amit a család „egész éjjel tartó fulladásként” él meg.

Ugató köhögés krupp vagy gége-légcsőgyulladás jele, az első esetében húzó belégzés is észlelhető. Különös figyelmet érdemelnek a hat hónapnál fiatalabb csecsemők, esetükben anatómiai rendellenesség tünete is lehet az éles hangú köhögés.

Mikor jelentkezik? 

A hátsó garatfali váladékcsorgás okozta köhögés jellemzően vízszintes testhelyzetben jelentkezik. Ennek hátterében többnyire krónikus orrmandula és/vagy melléküreg-gyulladás áll. Sűrű orrváladék, gátolt orrlégzés, horkolás, esetleg hallásvesztés és savós fülgyulladás jellemző a betegségre. Melléküreg-folyamat mellett nem ritka a szaladgálás, ugrálás során is fokozódó köhögés, ami asztma gyanúját keltheti.

Fiatal csecsemők etetés közben észlelt köhögése esetén ritka rendellenesség is felmerülhet: a légcső és a nyelőcső rendellenes összeköttetése. Sokkal gyakoribb az evés utáni köhögés, nyeldeklés, ami refluxgyanús.

Csak ébrenlétkor hallható, bizarr hangú köhögés esetén gondoljunk pszichés okra. Ez a diagnózis a szülők számára nehezen elfogadható, mert sokszor látszólag problémamentes, jól tanuló – bár szorongó – gyermeknél jelentkezik.

Van-e szabad füllel hallható sípolás, hörgő légzés?

Kifejezett felső légúti hurutos tünetek során sokszor hangos, hörgő légzést hall a szülő, ez jellemzően orrszívás vagy köhögés után elhalkul.

Milyen a gyermek fejlettsége, általános állapota?

Jól fejlett, nem beteg benyomását keltő, a közösségbe adás óta gyakran beteg gyermeknél valószínűleg „csak” a felső légúti fertőzése halmozódásáról van szó. Amennyiben a panaszok nem elhúzódóak, egyéb tünet nem kíséri, egy őszi-téli szezonban 5-7 epizód átlagosnak tekinthető.
Visszatérő hasmenés, alulfejlettség, feltűnő fáradékonyság, esetleg mellkasdeformitás észlelése esetén azonban vizsgálatok indokoltak.

Mikor van szükség egyéb vizsgálatokra?

Ha a kórtörténet és a vizsgálat alapján indokolt, további szakorvosi konzultáció lehet szükséges: tüdőgyógyászati, fül-orr-gégészeti vizsgálatot követően csakis célzottan kerülhet sor speciális vizsgálatokra, mint pl. röntgen, CT, endoszkópos vizsgálat, verejtékteszt, alvásvizsgálat, immunológiai konzultáció. Természetesen az előzőekben felsoroltakat nem mindegyik gyermeknél kell elvégezni, csak bizonyos betegségek gyanúja esetén.

Terápia

Nem szabad elfelejteni, hogy a köhögés a légutak fontos védőreflexe, szerepe a váladék és az idegen anyagok gyors eltávolítása. Önmagában a köhögés ritkán igényel gyógyszeres terápiát, a köhögés csillapítása csak kivételesen, az alvást komolyan zavaró inger-köhögés és mellhártya-izgalom esetén indokolt. A gyógyszeres kezelés mindig a köhögést kiváltó ok megszüntetésére törekszik.

Banális felső légúti hurut során az orrlégzés szabaddá tétele (fújassuk ki, vagy szívjuk le a gyermek orrát!) és bő folyadék itatás az esetek nagy részében elegendő, így sokszor már nem is kell más, recept nélkül kapható köptetőket, köhögéscsillapítókat alkalmazni.

Milyen estekben javasolt gyógyszeres beavatkozás:

– tüdőgyulladás esetén az orvosnak el kell döntenie, hogy baktérium vagy vírus okozza-e a betegséget. Vírusos eredet esetén nem szükséges antibiotikumot adni, tehát a tüdőgyulladás diagnózisa nem jelent egyet az antibiotikum-kezeléssel.

– krupp-szindróma esetén a gyermek nyugtatása, hideg levegő, sós inhalálás mellett szükség lehet szteroidos kúp alkalmazására is. Kálcium- és allergia szirup-terápia felesleges. Az érdes, éles hangú köhögés a gége/légcsőgyulladás kezdeti szakaszában kellemetlenséget, olykor fájdalmat is okoz a gyermeknek, ilyenkor váladékoldás indokolt lehet. Amennyiben sós inhalálásra nincs lehetőség otthon, vagy a gyermek tiltakozása miatt nem kivitelezhető, helye van a recept nélkül kapható szirupoknak.

– A hörgők beszűkülésének (asztma, asztmás hörghurut) első tünete is lehet a száraz köhögés, így felmerül hörgőtágító szükségessége is. Említést érdemel a hörgőtágítók túlzott használata. Az utóbbi időben tapasztalható, hogy sok hurutos gyermeket kezelnek – eredménytelenül – hörgőtágítóval. Ha valóban a hörgők beszűkülése áll a száraz ingerköhögés hátterében, megnyúlt, sípoló kilégzést is hallhatunk, és a hörgőtágító – megfelelő technikával belélegeztetve – valóban megszünteti a köhögést. Ha bizonytalanok vagyunk, nem hiba megpróbálni, de az eredményt kritikusan értékelni kell. Az ugyanis hiba, ha az eredménytelen kezelést „biztonságból” folytatjuk! Minél fiatalabb a gyermek, annál több tünetet okoz a légúti infekciók során a váladék felszaporodása és a nyálkahártya duzzanata, ezt többnyire hangos hörgő vagy préselő légzésként hallja a szülő, az amúgy jó általános állapotú, hurutos gyermeknél. Ebben az esetben a hörgőtágító nem fogja javítani a tüneteket.

Hasonlóan a kishörgők gyulladása során képződött tapadós váladék okozza a fiatal csecsemők kínzó köhögését, préselő légzését. Ilyenkor gyakran kórházi megfigyelésre van szükség, mert a sós inhalálás, megfelelő folyadékbevitel mellett oxigénterápia is szükséges lehet.

Nem gyógyszeres terápiák:

Allergének kerülése: allergiás náthához kapcsolódó köhögés esetén fontos a gyanúba vett allergének kiiktatása a környezetből (elsősorban a poratka terhelés megszüntetése). Gyakori, hogy a köhögés hátterében táplálékallergiát feltételeznek, de igen ritka, hogy ez egyéb tünet nélkül, csak köhögéssel jelentkezik.

Egyéb környezeti tényezők közül a szennyezett városi levegő, a téli szmogriadó vagy akár egy lakásfelújítás során keletkező irritáló anyagok által okozott köhögés mindenki számára ismert, ugyanakkor igen nehezen fogadja el a család, hogy a passzív dohányzás is jelentősen szerepet játszhat a köhögés elhúzódásában.

Gyakran előfordul alternatív gyógymódok igénybevétele: bár hatásosságuk tudományos bizonyítékokkal nem alátámasztható, a köhögés miatt kimerült családok nehezen lebeszélhetők ezekről. A biztosan káros ténykedéseket, mint a szoba rutinszerű párásítása, különösen ha illóolajokkal történik, kerülni kell. Sóterápia krónikus felső légúti folyamatok esetén megfontolandó.

Forrás: Heim Pál Gyermekkórház – Dr. Gács Éva