Több Földhöz hasonló bolygó lehet a Tejútrendszerben
A Koppenhágai Egyetem GLOBE Intézetének szakértői új tanulmányukban azt vizsgálják, hogy milyen arányban jelenhet meg a víz a bolygókon. „Adataink azt sugallják, hogy a víz a kezdetektől a Föld építőelemei közé tartozott” – mondta Anders Johansen, a csapat vezetője. A kutató hozzátette, azt feltételezik, hogy ugyanez a Tejútrendszer minden bolygójára igaz lehet, a folyékony víz esetében pedig a döntő az, hogy az adott égitest milyen távol fekszik csillagától.
(A kutatók többsége úgy véli, hogy a folyékony víz a csillagok körül csak egy adott régióban, az úgynevezett lakható zónában maradhat fenn.)
A szakértők egy számítógépes modellel elemezték a bolygók születését. Az eredmények alapján a parányi, vízből és szénből álló porszemcsék, melyek a fiatal csillagok körül keringenek, 4,5 milliárd évvel ezelőtt elkezdtek összeállni, így indult meg a Föld formálódása. A hőmérséklet emelkedésével aztán a jégből vízgőz, illetve víz jött létre.
Anders Johansen szerint a vízmolekulák mindenhol jelen vannak a galaxisunkban, és elképzelhető, hogy a rendszerben más bolygók is a Földhöz, a Marshoz és a Vénuszhoz hasonlóan alakultak ki. Éppen ezért lehetséges, hogy a galaxisban rengeteg, a földihez viszonyítható szén- és víztartalmú égitest kering, melyeken potenciálisan az élet is kifejlődhetett.
Az idegen létformák keresése szempontjából az optimális az lehet, ha ezeken az objektumokon kontinensek is jelen vannak. Ha azonban a víz mennyisége véletlenszerű a bolygókon, kialakulhatnak túlságosan száraz, illetve teljes egészében óceánnal borított égitestek is. Utóbbiakon ugyan megjelenhetett az élet, a lehetséges civilizációk észlelése viszont kifejezetten nehéz lenne az ilyen bolygókon.
A szakértők bíznak benne, hogy az új generációs teleszkópok és űrtávcsövek segítségével elemezhetik majd az exobolygók légkörét, és így következtethetnek az adott égitesten lévő víz mennyiségére.
Forrás: ng.hu
A cikkben hivatkozott linkek:
Olvasna még a témában?
A nyitólapról ajánljuk
Friss cikkeink
- Már az anyaméhben eldől, ha balkezesek leszünk
- Parkinson-kór vagy Parkinson-szindróma?
- Tévhitek, amelyek a laktózintoleranciát övezik
- Életmentő beavatkozások méhen belül
- Hamis emlékeket alakít ki az elménk
- Gördülő sportok tavasszal
- Útmutató kismamáknak a genetikai vizsgálatokhoz
- Miért nevetnek a babák?
- Evészavarok megoldókulcsa: a család
- Örökölt mintázatok: nagyszüleink, szüleink sorsát éljük tovább?
- Ábel Anita: „Azért vagyunk, hogy áttörjük a falat”
- Mentális betegségek és a bélflóra: szorosabb a kapcsolat köztük, mint hittük
Hírlevél
Feliratkozom a Szimpatika hírlevelekre, ezzel elfogadom az Adatkezelési Tájékoztatóban olvasható feltételeket, és hozzájárulok, hogy a szimpatika.hu a megadott e-mail címemre hírlevelet küldjön, valamint saját és partnerei üzleti ajánlataival felkeressen.
Az űrlap kitöltése, az adatok megadása önkéntes.
Kérjük, használjon más e-mail szolgáltatót (pl: gmail.com)!