Mi áll jogunkban betegként?

Szerző: Szentkuty Nikolett
A kórházban fekvő betegek gyakran nincsenek tisztában azzal, milyen jogok illetik meg őket, de jó tudni, hogy a kiszolgáltatott helyzet ellenére a betegjogi képviselők segítenek jogaink gyakorlásában akár betegként, akár hozzátartozóként. Hogy mikor érdemes hozzájuk fordulni, és melyek az alapvető jogaink, arról dr. Méhes Dávid Dániel ügyvédet kérdeztük.

Kik a betegjogi képviselők, mi a feladatuk, és kiknek az alkalmazásában állnak?

Az Integrált Jogvédelmi Szolgálat (IJSZ) 2017 óta működik a beteg-, ellátott- és gyermekjogokkal kapcsolatos állampolgári jogok integrált érvényesítésének érdekében, és betegjogi képviselői hálózatot működtet az egészségügyért felelős miniszter által vezetett minisztérium (EMMI) önálló szervezeti egységeként.

A betegjogi képviselők a minisztérium alkalmazásában állnak, és többnyire jogi végzettséggel rendelkeznek. A betegjogi képviselő védi a betegek jogait, segíti őket azok megismerésében és érvényesítésében, valamint a beteg vagy hozzátartozója meghatalmazásával panasz esetén képviselheti a beteget.

Milyen alapvető jogok illetik meg a beteget a kórházban?

Itt az egészségügyről szóló törvény rendelkezései irányadóak, a teljesség igénye nélkül az ellátáshoz, a tájékoztatáshoz, az emberi méltósághoz, a kapcsolattartáshoz és az önrendelkezéshez való jogot tartom a legfontosabbnak ezek közül.

Az ellátás joga, tehát az életmentő, illetve a súlyos vagy maradandó egészségkárosodás megelőzését biztosító ellátás, valamint a fájdalmak csillapítása és a szenvedés csökkentése mindenkit megillet, ahogy az is, hogy megválassza az állapota által szakmailag indokolt szintű egészségügyi szolgáltatót és orvost.

Az emberi méltósághoz való jog azt jelenti, hogy az egészségügyi ellátás során a beteg emberi méltóságát tiszteletben kell tartani, és kizárólag az ellátásához szükséges beavatkozások végezhetők el.

dr. Méhes Dávid Dániel

Egyes jogok azonban átmenetileg sérülhetnek, például a járványügyi korlátozások miatt látogatási tilalmat rendeltek el a kórházakban. Ez érinti a kapcsolattartáshoz való jogokat?

A jelenlegi helyzethez sajnos mindannyiunknak alkalmazkodni kell, a kapcsolattartáshoz való jog azonban most sem sérül, hiszen csak a látogatást korlátozták, de a kapcsolattartás működik a kórházakban: a páciens betegtársai jogainak tiszteletben tartásával és a betegellátás zavartalanságát biztosítva gyakorolhatja a kapcsolattartás jogát írásban vagy szóban. A súlyos betegnek, a 18 év alatti gyermeknek, illetve a szülő nőnek pedig joga van ahhoz, hogy az általa megjelölt személy mellette tartózkodjon.

A betegnek ahhoz is joga van, hogy lemondjon a gyógykezelésről, esetleg elhagyja az intézményt szabad akaratából?

A betegnek joga van a gyógyintézetet elhagyni, amennyiben azzal mások testi épségét, egészségét nem veszélyezteti, és jogosult a teljes körű tájékoztatásra is egészségi állapotáról, a javasolt vizsgálatokról, beavatkozásokról, azok elmaradásának előnyeiről és kockázatairól, a lehetséges alternatív eljárásokról és a javasolt életmódról.

Az önrendelkezési jog keretében a beteg dönthet arról, hogy kíván-e egészségügyi ellátást igénybe venni, illetve annak során mely beavatkozások elvégzésébe egyezik bele, vagy melyeket utasít vissza. A beavatkozás visszautasítása esetén is jogosult szenvedéseinek enyhítésére és a fájdalmainak csökkentésére irányuló ellátásra.

Fontos tudni azonban, hogy a beteg nem utasíthatja vissza az életfenntartó vagy életmentő beavatkozást, ha várandós, és előreláthatóan képes a gyermek megszülésére. Beleegyezésére abban az esetben sincs szükség, ha az adott beavatkozás vagy intézkedés elmaradása mások – ideértve a 24. hetet betöltött magzatot is – egészségét vagy testi épségét súlyosan veszélyezteti, vagy például egy balesetet követően a beteg közvetlen életveszélyben van, és a késlekedés maradandó károsodást vagy a halálát okozná.

A hozzátartozó is kérhet segítséget a kórházban fekvő rokona érdekében a betegjogi képviselőtől?

A betegjogi képviselő a beteg tartós, az eljárás megindítását is korlátozó akadályoztatása esetén a beteg hozzátartozójának meghatalmazása alapján is eljárhat. Ezen kívül a beteg megnevezheti azt a személyt, akinek állapotával kapcsolatban felvilágosítást adhatnak, az intézmény pedig köteles a megjelölt személyt értesíteni a beteg elhelyezéséről és annak megváltoztatásáról, valamint egészségi állapotának jelentős mértékű változásáról.

Orvosi műhiba esetén érdemes-e a betegjogi képviselőhöz fordulni egy esetleges kártérítési ügy elindítása előtt?

Érdemes, mert annak a kérdésnek az eldöntésében, hogy valami lehet-e műhiba vagy sem, a betegjogi képviselő megfelelő szaktanáccsal tud szolgálni.

Hogyan vehető fel a kapcsolat a betegjogi képviselővel?

Minden intézmény törvényi kötelezettsége, hogy jól látható helyen kifüggesszék a betegjogi képviselő elérhetőségét, de az Integrált Jogvédelmi Szolgálat weboldalán kórházanként is elérhető valamennyi betegjogi képviselő, akikkel akár elektronikus úton is érdemes felvenni a kapcsolatot.

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra.
A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Olvasna még a témában?

A nyitólapról ajánljuk

Friss cikkeink

Hírlevél

Feliratkozom a Szimpatika hírlevelekre, ezzel elfogadom az Adatkezelési Tájékoztatóban olvasható feltételeket, és hozzájárulok, hogy a szimpatika.hu a megadott e-mail címemre hírlevelet küldjön, valamint saját és partnerei üzleti ajánlataival felkeressen.

Az űrlap kitöltése, az adatok megadása önkéntes.

A hírlevélküldő szolgáltatás nem támogatja a freemail.hu-s és citromail.hu-s címeket, ilyen címek megadása esetén hibák léphetnek fel!
Kérjük, használjon más e-mail szolgáltatót (pl: gmail.com)!