A bőrrák felismerésére tanítják a gyerekeket

A bőrdaganatok felismerésében segít az SZTE Szent-Györgyi Albert Klinikai Központ (SZAKK) Bőrgyógyászati és Allergológiai Klinika által elindított online játékos kérdőív. Kezdetben elsősorban szegedi, majd később több országos iskola diákjait kérték meg arra, hogy vegyenek részt az egészségnevelést is célul kitűző kutatásban. A Bőrgyógyászati és Allergológiai Klinika igazgatója, Prof. Dr. Kemény Lajos, a kutatócsoport egyik tagja úgy fogalmazott: a hipotézisük szerint a jó- vagy rosszindulatú daganat felismeréséhez nem feltétlenül szükséges orvosi ismeret. A vizsgálatban arra is választ keresnek, hogy milyen módszerrel lehet leghatékonyabban megtanítani a fiatalokat a bőrrák felismerésére. Az online kérdőív segítséget nyújthat a bőrrák prevencióját megcélzó kampányokhoz.

A klinika kutatócsoportja 2x15 fotóból álló, anyajegyekről és bőrrákokról készült képsorozatot állított össze. A vizsgálat első részében a kérdőív kitöltőinek megérzésük alapján kellett „jó” vagy „rossz” csoportba osztályozni a fotón látható bőrelváltozásokat. A „rossz” csoportba sorolt elváltozással sürgősen orvoshoz kell fordulni.

A kutatás egyik újdonsága, hogy előzetes ismeret nélkül épít az intuíció alapján meghozott döntésre. Ez az elv a diákok körében működött, nagyon sokan helyesen válaszoltak. Meglepő módon a 8 éves korosztály tagjai közül nagyon sokan, közel 80-90 százalékos arányban válaszoltak helyesen. A még most is folyó felmérés során eddig több mint ezren töltötték ki a kérdéssort.

A kutatás második része a tanulási folyamatot vizsgálja, mely segít felismerni a bőrrákot. Vajon részletes magyarázat szükséges-e a tanuláshoz, vagy elegendő egymás után számos fotót megnézni jó- vagy rosszindulatú bőrelváltozásokról?

Prof. Kemény Lajos szerint lényeges, hogy anélkül, hogy külön kitérnénk az anyajegyek színére, a szimmetriai jellemzőire vagy az úgynevezett csipkés szélekre, elég, ha sokszor látjuk az elváltozást, és így egy idő után felismerjük azt. Az intuíció alapján történő felismerési mechanizmussal működik a mesterséges intelligencia is, a nagy számban ismétlődő esetek után a rendszer „megtanulja” a szükséges ismeretet – hangsúlyozta a professzor. A gyerekek általános tanulási folyamatára jellemző szemléletes példával is kiegészítve: mint ahogy nem kell minden részletre kiterjedően elmagyarázni számukra, hogy mitől macska egy macska, ugyanúgy a nagy ismétlésszámban látott bőrdaganat képe is rögzül egy idő után, és egyszerűen felismerik a kóros elváltozást. A tanulási folyamat másik alternatívája, hogy részletesen elmagyarázzuk a jó- és rosszindulatú bőrdaganatok közötti különbséget. Az online felmérésben ezt a tanulási formát egy rövid videó szolgálja, amely kitér arra, hogy mi utal bőrrákra (például a szín, az alak, a szél) és mikor kell orvoshoz fordulni.

A kisgyerekek sokkal jobban és gyorsabban tanulnak a felnőttekhez képest - erősítette meg Dr. Kemény Lajos professzor. Hozzátette: reményeik szerint ezt a „tudást” otthon át is adják a szüleiknek. Ez azért is fontos, mert a különböző bőrdaganatok száma világszerte egyre növekszik: Csongrád-Csanád megyében évente közel 400 új melanomás esetet diagnosztizálnak.

Dr. Baltás Eszter, a kutatás szakmai vezetője hangsúlyozta, hogy a korai stádiumban felismert melanomás betegnek közel 100 százalékos a gyógyulási esélye, míg késői felismerés esetében a túlélési esélyek drámaian csökkennek. Sajnos a klinikán jelentkező bőrdaganatos betegek egy része igen előrehaladott állapotú.

A Bőrgyógyászati és Allergológiai Klinika kutatócsoportja tovább folytatja az SZTE Gyakorló Gimnázium és Általános Iskolában megkezdett, és azóta több szegedi és országos iskolára kiterjesztett felmérést, és továbbra is várják az egészségtudatos nevelés iránt elkötelezett iskolák jelentkezését a programba. A kutatás egyik fő célja ugyanis, hogy idővel a Nemzeti Alaptantervbe is bekerüljön a bőrdaganatok felismerését segítő kérdőív.A kérdőív ide kattintva elérhető.

Forrás Szegedi Tudományegyetem