Közös érdekünk az ártalomcsökkentés

A dohányzás még mindig világszerte rengeteg embert érint: nemzetközi felmérések szerint több mint 1 milliárd ember dohányzik szerte a világon. A helyzet Magyarországon sem jobb: az Eurostat 2014-es felmérése szerint Magyarországon az uniós átlagnál többen, 2 millió felett vannak azok, akik naponta rágyújtanak, annak ellenére, hogy a dohányzás negatív egészségügyi következményei ma már közismertek. Több mint 7000 vegyi anyag található a füstben, melyek közül 93-ról megállapította az FDA, az Amerikai Egyesült Államok Élelmiszer- és Gyógyszer-engedélyeztetési Hivatala, hogy káros vagy potenciálisan káros az egészségre.

Miközben sokan még mindig elsősorban a nikotint tartják a különböző, dohányzással összefüggésbe hozható betegségek kialakulásért leginkább felelős anyagnak, a tudomány mai állása szerint az égés, illetve az égés során keletkező füstben lévő káros anyagok felelősek elsősorban a dohányzással kapcsolatos betegségekért. A füst ráadásul nemcsak a dohányzóknak okoz problémát, a cigaretta égése közben keletkező káros anyagok a dohányzók környezetében lévőkre is hatással vannak. Persze a nikotin sem ártalmatlan: ez a vegyület felelős a függőség kialakulásáért, valamint megemeli például a szívfrekvenciát és a vérnyomást is.

A legjobb megoldás természetesen az, ha el sem kezdünk dohányozni. Viszont ha dohányzunk, akkor saját magunk és szeretteink egészségéért is azzal tesszük a legtöbbet, ha minél előbb leszokunk. A dohányzás abbahagyásával ugyanis időarányosan csökken a megbetegedések valószínűsége, és nagyon gyorsan kedvező élettani folyamatok indulnak el a szervezetben.

Közös érdekünk az ártalomcsökkentés

Azon felnőtt dohányosok számára, akik valamilyen okból mégsem szoknak le, léteznek a cigarettánál alacsonyabb károsanyag-kitettséggel járó, különféle füstmentes technológiák is. A füstmentes technológiákban közös, hogy füst és égés nélkül működnek, így nagy valószínűséggel kiküszöbölhető a füstben található ártalmas anyagok egy része. Ha nincs égés és füst, kevesebb káros és potenciálisan káros anyag szabadul fel, így a káros anyagoknak való kitettség is alacsonyabb lehet.

Ezeknek a füstmentes technológiáknak a hatása teljesen eltérő, még a hasonló elven működő technológiákon belül is nagy eltérések lehetnek. Ilyen füstmentes technológia például az elektronikus cigaretta és az egyéb, kémiai reakcióval működő nikotinsó alapú technológiák, vagy a különféle elveken működő dohányhevítéses technológiák. A dohányhevítéses technológiák olyan hőmérsékletre hevítik a dohányt, ami már elég ahhoz, hogy a dohány- és nikotinpára felszabaduljon, de még nem történik égés. Ezzel szemben az elektronikus cigaretták és az egyéb, kémiai reakcióval működő technológiák dohány helyett nikotintartalmú folyadék vagy nikotinsó felhasználásával állítanak elő nikotinpárát.

Azonban fontos tudni, hogy a füstmentes technológiák sem kockázatmentesek, hiszen egyrészt a hosszú távú hatásuk még nem ismert, másrészt így is nikotin jut a szervezetbe. Tehát a dohányzás ártalmainak teljes kiküszöbölését továbbra is kizárólag a dohány- és nikotintartalmú termékektől való tartózkodás jelenti.

Forrás: ng.hu