Drogozik a gyermekem?

Melyek azok a jelek, amelyek arra utalhatnak, hogy gyerekünk valamilyen kábítószerrel él?

Fontos, hogy ne gondoljunk rögtön szerhasználatra, gyakran a serdülőkor önmagában is komoly viselkedésváltozással jár. Az alábbi pontok tehát nem jelentik azt, hogy biztosan a drog áll a változások hátterében, de jó, ha a végére járunk a kiváltó okoknak:

– Hirtelen leromlik a gyerek iskolai teljesítménye
– Megszaporodnak a hiányzások, indokolatlan késések, amelyek gyakran csak utólag derülnek ki a szülő számára
– Új barátok tűnnek fel, akiket a gyermek nem szívesen mutat be
– Szélsőséges érzelmi ingadozások: bár a tinédzserek hangulata gyakran kiszámíthatatlan, a szélsőséges levertség, irritáltság, agresszivitás akut droghatás, vagy elvonási tünet is lehet
– Pénz tűnik el otthonról, például a pénztárcánkból
– Értékes tárgyaknak nyoma vész, gyermeke korábban hőn áhított értékeit, szülinapi ajándékait, zsebpénzből vett csecsebecséit „elajándékozza, kölcsönadja”
– Titkolózás, szűkszavúság
– Gyermeke mindig fáradt, kedvetlen, sokat alszik, és egyre kevesebb dolog érdekli azok közül, amik addig izgatták, ám mindenáron megy bulizni, haverokkal találkozik
– A személyes higiénia elhanyagolása, egyre ápolatlanabbnak tűnik
– Ingerlékenység, türelmetlenség, rossz alkalmazkodás: ennek egyik lehetséges magyarázata, hogy a drogok okozta kellemes állapothoz képest a valódi élethelyzetek egyre kevésbé tűnnek vonzónak
– Árulkodó tárgyak a szobájában eldugva: pipa, tükör, csipesz, alufólia, injekciós tű, gyógyszerek, cigarettasodrás kellékei
– Kifogások, mentegetőzés, és amikor a fentebb felsorolt gyanújelekkel szembesíti, gyermeke számos magyarázattal, kifogással, ürüggyel áll elő, amelyek gyakran nem adnak logikus és kielégítő indokot a viselkedésére
– Testi változások: fogyás, hízás, sápadtság, orrfolyás, orrdugulás, székrekedés, piros szemfehérje, karikás szem
– Súlyos esetben akár erőszak, brutalitás, vandalizmus is előfordulhat akut droghatás, vagy elvonási tünet miatt

Ismerős jelek? Lehet, hogy gyermeke valamilyen kábítószerrel került rendszeres kapcsolatba, vagy akár annak rabságába.

Tegyen lépéseket, a struccpolitika és a néma kivárás ilyenkor nem segít! Őszinte beszélgetésekre, bizalomépítésre van szükség, ennek pedig semmiképpen sem a szidalmazás, a vádaskodás, a számonkérés vagy az eltiltás az útja. A gyerek számára sokszor megkönnyebbülés, hogy titkát végre felfedik, és már nincs egyedül a függőség okozta félelmekkel és szenvedéssel. A hazugságok és bezárkózás helyett az őszinte beszélgetésnek van itt az ideje, bizalmatlanság és veszekedés helyett a bajban való összefogásnak. Ez a benne zajló folyamatok megértésének és a segítségnyújtás időszaka. A gyermekben még alacsony az önmagáért való felelősségérzet, nem látja, hogy a szerhasználattal veszélyezteti önmagát egészségügyi és jogi szempontból egyaránt. Mi vagyunk a felnőttek, a szülei, mellé kell állnunk, és bármit követett is el eddig, hinnünk kell benne, hogy el tudja engedni a szereket, és képes építeni saját jövőjét.

A szerhasználat stációi

1. A serdülő élvezi a szerhasználatot, hátrányait még nem tapasztalta meg, nem fordul segítségért. Ha mégis segítséget kér, vagy hajlandó valakivel őszintén beszélgetni, akkor a feladatunk a valós információk átadása. Célunk, hogy kétségek ébredjenek benne a használattal szemben, és érzékelje a valós kockázatokat. Már ebben a szakaszban is lehet szakember segítségét kérni anélkül, hogy kétségbe vagy pánikba esnénk. Gyakran egy külső szakember a fiatal számára hitelesebb mondatokat tud erről mondani, mint a szülő. Segíthet a háziorvos, a védőnő, az iskolai pszichológus vagy éppen egy szakorvos.

2. Már szembesül a szerhasználat negatív következményeivel, a változást illetően azonban még bizonytalan. Feladatunk, hogy motiváljuk és segítsük elindulni a változás irányába. Itt egyre nő a speciálisan felkészült szakember (pszichiáter, addiktológus vagy szakpszichológus) szerepe, a hatékony motiválás tapasztalatot és felkészültséget kívánhat, de az első lépést gyakran a háziorvos, a védőnő, az iskolai szakember segít megtenni.

3. Tudja, a saját bőrén is érzi, hogy ebből több a hátránya, mint az előnye. Már készül belül a leszokásra. Feladatunk a célok meghatározásában támogatni, megerősíteni.

4. Gyermekünk már bevonható a terápiás folyamatba. Ilyenkor konkrét lépések történnek a leszokásra, a szer elhagyására. Feladatunk, hogy segítsük elmozdulni a változás irányába, és ott erősítsük a leszokás útján. Itt már a képzett szakember irányítja a folyamatot, de fontos, hogy a család is részt vegyen ebben, és kivegye a maga részét a támogatásból.

5. Helyzete, állapota már változott: nem, vagy lényegesen kevesebb kábítószert használ. Feladatunk a visszaesés megelőzése, ehhez kell a folyamatos és őszinte beszélgetés, más célok, örömteli dolgok közös megtalálása.

6. Visszaesés, ami előfordulhat. Ilyenkor a dolgunk erősíteni abban, hogy a kudarc ne szegje kedvét, mi továbbra is hiszünk benne, ösztönözzük, bátorítsuk az újrakezdésre. A szakember segítsége itt is nélkülözhetetlen: ne féljen, merjen segítséget kérni! Forduljon szakemberhez!

Drogsegély telefonszolgálat: 13-770, az ország egész területéről ingyenesen hívható, anonim droginformációs telefonvonal.

Online tanácsadás itt érhető el.

Hol kaphat segítséget a hagyományos ellátásokon kívül?

– Lelki Elsősegély Telefonszolgálat (LESZ) éjjel-nappal ingyen hívható segélyszáma: 116-123
– Kék Vonal gyermek-és ifjúsági telefonszolgálat a nap 24 órájában ingyen hívható segélyszáma: 116-111
– Online, email-alapú, ingyenesen igénybe vehető, név nélküli tanácsadás elérhető ezen a címen. Segítséget lehet kérni 18 év alatti fiatalok lelki problémáival kapcsolatban, például életvezetési, tanulási, viselkedési, függőségi, vagy egyéb gondok esetén. A tanácsadók 3 napon belül válaszolnak az üzenetekre. Szülők, tanárok, segítők leveleit is várják.

Forrás: Magyar Gyermekorvosok Társasága