2000 februárjában Párizsban tartották az első rákellenes világkongresszust. A résztvevők február 4-én történelmi dokumentumot írtak alá, amely világméretű összefogásra szólít fel a halálos kór ellen. A Rákellenes Alapítványt a világ minden részéről összegyűlt vezető kormányzati tisztségviselők, a legjelentősebb rákkutató társaságok és szervezetek vezetői, orvosvezetők, betegképviselő civil szervezetek és az ipar reprezentánsai látták el kézjegyükkel. Ennek emlékére a kongresszus február 4-ét Rákellenes Világnappá nyilvánította.
Magyarországon minden negyedik ember daganatos megbetegedésekben hal meg, pedig a rákbetegségek egyharmada korai felismeréssel, rendszeres önvizsgálattal és szűrővizsgálatokon való részvétellel megelőzhető lenne. A bőrdaganatos eseteket nem számolva Magyarországon 2018-ban 33 250-en haltak meg daganatos megbetegedések következtében. A World Cancer Research Fund 2018-as évre vonatkozó adatai szerint pedig a nem melanóma típusú bőrdaganatok kivételével a világon összesen mintegy 18 millió daganatos megbetegedést diagnosztizáltak újonnan.
A nők esetében a mellrák önmagában több mint az esetek egynegyedéért (25,4%) felelős, a három leggyakoribb daganat – mell, vastagbél, tüdő – pedig az összes eset majd felét (43,9%) adja ki.
A férfiak körében leggyakoribb daganattípus a tüdő önmagában 15,5%, a három leggyakoribb daganat – a tüdő, a prosztata és a vastagbél – pedig az összes daganatos megbetegedés 44,4 százalékáért volt felelős.
Magyarországon elmondható, hogy bár a KSH adatai szerint 2009-2016 között a daganatos megbetegedésekszáma 72 ezerről 89 ezerre emelkedett (2016-ban: összesen 89 188 – az adatok nem tartalmazzák a bőrdaganatokat), mindeközben a halálozás érdemben nem változott, nagyjából évi 33 ezer fő (2009: 33 174 fő; 2018: 33 250 fő) körül alakul.
Ezzel párhuzamosan az adott évben Magyarországon meghaltak körében a daganatos halálokok részesedése 2014-ig töretlenül nőtt (1995-ben 22,87%, 2014-ben már 26,35%), azonban a trend megfordult, és jelenleg az összhalálozásban csökken a daganatos betegségek okozta halálozás aránya (2018-ban: 25,37%).
Látható tehát, hogy bár az újonnan diagnosztizált megbetegedések száma folyamatosan emelkedik, a halálozás nem, tehát a már diagnosztizált eseteket illetően az egészségügy „teszi a dolgát”.
Nem így az érintettek, mivel a rákbetegségek egyharmada korai felismeréssel, rendszeres önvizsgálattal és szűrővizsgálatokon való részvétellel megelőzhető lenne. Arról nem is szólva, hogy kialakulásuk kockázatát tekintve, a friss kutatási adatok szerint a genetikai mutációk a daganatok kialakulásának maximum 10 %-ában játszanak szerepet, miközben a dohányzás és az alkoholfogyasztás bizonyítottan az esetek kialakulásának 27%-ban közrejátszanak.
A Rákellenes Világnap ennek kapcsán kívánja ismét felhívni a figyelmet a betegség kialakulásának kockázati tényezőire, a Magyar Rákellenes Liga a nemzetközi „Ez vagyok, és ezt teszem” (I am and I will) kampány bemutatásával. 2021 a cselekvés éve, fontos kérdés, hogy mit tehet az egyén az egészségéért, így érdemes mindenkinek végiggondolni az alábbi kérdéseket:
Forrás: medicalonline.hu; jelesnapok.oszk.hu