Nem múló sötétség
2010. 10. 15.
Szerző: Zimre Zsuzsa
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra.
A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Sötét van. Kinyitom a szemem. A sötétség marad. Tapogatózva kibotorkálok a fürdőszobába és megkeresem a fogkefém. A szekrény előtt állva megpróbálom kitalálni milyen színű a ruha amit fel akarok venni. Nekem ez csak egy érdekes kísérlet, egyeseknek viszont minden napjuk így kezdődik.
Olvasna még a témában?
Mellettem fékcsikorgás, rémülten ugrottam félre. Aztán belerúgtam egy gonosz módon felállított virágtartóba. Valahogy elvergődtem a célegyenesbe, ahol vakok üzemeltettek büfét. Vettem valamit. Mivel nem láttam milyen pénzt adok bíznom kellett a másik -szintén nem látó- emberben.
Annak ellenére, hogy nagyon rosszul látok, hála istennek csak kontaktlencse nélkül, kemény lecke volt, milyen lehet látás nélkül élni, és eligazodni a világban. Többen sírva rohantak ki, vagy nem voltak képesek egy idő után továbbmenni. Jó kis érzékenyítő gyakorlat volt ez- gondolom ma is. Azok akik ott, akkor kipróbálták, talán máshogy állnak azokhoz, akik nap mint nap így élnek. Ma van a FEHÉR BOT NEMZETKÖZI NAPJA. A világban 5 magyarországnyi ember él a látás képessége nélkül.
Magyarországon hivatalosan 45.000 vak és gyengénlátó embert tartanak nyilván. A vakok és gyengénlátók nagy része felnőttként veszíti el látását, betegség vagy baleset következtében. A gyerekek esetében a koraszülöttség okozta vakság a vezető ok.
Őket legtöbbször fehér botjukról ismerjük fel, vagy távolba néző pillantásuk árulkodik arról, ők mást „látnak" mint a többségi társadalom tagjai. Habár a technika fejlődésének hála sokkal egyszerűbb az élet a vakok számára is, és elvileg azonos jogok járnak nekik mint nekünk, az életük nem könnyű. Gondoljunk csak az oktatási rendszerre, az egyetemeken a tankönyvekre, vagy akár a szavazólapokra.
Nálunk 184 éve kezdődött el hivatalosan a vak gyermekek oktatása. A vak gyerekek egy óvodába és egy iskolába járhatnak Budapesten, és habár a törvények lehetővé teszik az integrált oktatást, ezt döcögősen megy. Szerencsére egyre többen tanulnak tovább a felsőoktatásban, a legkedveltebbek a jogászi, tanári és zenetanári pálya, de sokan még mindig telefonkezelőként, kefekötőként vagy gyógymasszőrként tudnak elhelyezkedni. Gondoljuk csak el, milyen lenne, ha csak ezt a pár pályát választhatnánk, ha dolgozni akarnánk.
Felmérések szerint a társadalom épp tagjai a vakokhoz viszonyulnak a legpozitívabban. Ennek ellenére nem megszokott látvány egy vak ember a moziban, vagy egy koncertteremben.
A Médiaunió idei kampányában a fogyatékkal élők társadalmi integrációjára akarja felhívni a figyelmet. Klipjeikben ismert embereket mutatnak be fogyatékosként. Mert miért is ne lehetne siket egy modell? Mozgássérült egy hírolvasó? Vak egy énekes? Ennek ellenére a fogyatékkal élők mindössze 16 százaléka dolgozik alkalmazottként valahol. Rajtunk is múlik, hogy kapnak-e esélyt arra az életre, amit elképzeltek maguknak.
A fehér bot napja alkalmából pénteken a vállalkozó kedvű járókelők bekötött szemmel, látássérült vezető kíséretében kipróbálhatják a városi közlekedés nehézségeit, a zebrán való átkelést, vagy éppen a villamosmegálló megtalálását. A szervezők megtanítják a fehér bot használatát és azt is, hogyan kell együttműködni a vakvezető kutyákkal, miképpen vehetik igénybe a kiképzett négylábú segítségét. A Deák Ferenc téri rendezvényen részt vesz az Irigy Hónaljmirigy frontembere, Sipos Péter is.
