Kevésbé károsítja a légzőszerveket az e-cigaretta?

December 3-án és 4-én tartották a The Virtual E-Cigarette Summit 2020 konferenciát, ahol a szabályozási kérdések és az ártalomcsökkentés szintén kiemelt témái voltak az eseménynek. Sőt, akadt olyan előadó is, aki részletesen foglalkozott azokkal a konkrét kutatási eredményekkel, amelyek az e-cigaretták használatának eddigi tapasztalatait dolgozták fel. Sanjay Agrawal, a Leicesteri Egyetemi Klinika Pulmonológiai Osztályának professzora arra volt kíváncsi, hogy az e-cigaretták tartós használata valóban kevésbé ártalmas-e a légzőszerveinkre, mint a hagyományos cigaretta.

A kérdés különböző aspektusainak körbejárására persze korábban is születtek már vizsgálatok. Ezek közül a legismertebb és az egyik leggyakrabban idézett a Brit Állami Egészségügyi Hatóság (Public Health England) vizsgálati eredménye, amely szerint az e-cigaretta párája 95 százalékkal kevesebb káros anyagot tartalmaz, mint a cigaretta füstje. Mindezt arra alapozták, hogy az elektronikus cigaretta párájában jóval kevesebb az úgynevezett HPHC (harmful and potentially harmful constituents), vagyis a károsnak és potenciálisan károsnak minősített anyag, mint a cigarettafüstben. Azonban olyan adatok, amelyek az e-cigaretta használatnak a szervezetre kifejtett hosszú távú hatásait írták volna le, még kevéssé állnak rendelkezésünkre, hiszen az e-cigaretta viszonylag új termék a piacon, mindössze 15 éve jelent meg, és csak az utóbbi évtizedben vált elterjedtté. A tárgyban a közelmúltban készült kevés számú tanulmány közül Sanjay Agrawal kettőt mutatott be előadásában.

2019-ben publikálták annak a kutatásnak az eredményeit, amelyet Olaszországban, 30 és 75 év közötti felnőttek körében végeztek. A négy éven át tartó felmérésben kizárólag e-cigarettát használó (és korábban dohányzó), kizárólag dohányzó, valamint dohányzó és e-cigarettázó emberek csoportjait hasonlították össze. A kutatás azt állapította meg, hogy azok esetében, akik e-cigarettára váltottak, illetve a dohányzás mellett elkezdtek e-cigarettázni is, némileg enyhültek a légzőszervi megbetegedésekhez köthető panaszok. A kutatók szerint csupán amiatt nem tudtak ennél is áttörőbb, szignifikáns eredményt kimutatni, mert a négy év nem volt elegendő idő az évekig tartó dohányzás következményeiből való teljes, egészségügyi regenerálódáshoz.

Az Amerikai Egyesült Államokban 2013 és 2018 között vizsgálták meg a 18 év feletti felnőttek körében az e-cigaretta hatását a légzőszervi megbetegedésekre – igaz, ebben a tanulmányban nem hasonlították össze a vizsgálatba bevont személyek eredményeit a dohányosokéval. A kutatás konklúziójában a szakemberek megállapították, az e-cigaretta tartós használata szintén hozzájárulhat légzőszervi panaszok kialakulásához vagy azok súlyosbodásához, hangsúlyozva, hogy erről csak a résztvevők saját beszámolóiból értesültek, és ezeket az állításokat nem ellenőrizték.

Sanjay Agrawal a fentiek alapján arra jutott, hogy bár az e-cigaretta is okozhat légzőszervi megbetegedéseket – és egyelőre olyan bizonyítékok is csak korlátozottan állnak rendelkezésünkre, amelyek alátámasztanák, hogy az e-cigaretta használatával rövid időn belül intenzív javulást lehetne elérni –, a krónikus obstruktív tüdőbetegség (COPD) tünetei viszont azon dohányosok körében, akik áttértek az elektronikus cigaretta használatára, valamelyest mérséklődtek.

Agrawal az előadásában erősen aláhúzta azt is, hogy például az olyan mellékhatások, mint a köhögés, ziháló légzés, vagy súlyosabb esetben akár az asztma kialakulásának valószínűsége is jóval kisebb, mint a hagyományos dohánytermékek esetében. Ennek érzékeltetésére elmondta, hogy Nagy-Britanniában 2016 és 2020 között mindössze 84 olyan megbetegedést jelentettek, amelyek hátterében az e-cigaretta állhatott, miközben több mint 3 millióan e-cigarettáznak az országban. (Ugyanebben az időszakban a szigetországban 1,5-2 millió ember került kórházba súlyos betegségekkel hagyományos dohányzás következtében.)

Mindezek fényében a szakember javaslatokat is megfogalmazott az e-cigaretták használatával, szabályozásával kapcsolatban. Véleménye szerint a szabályozásról döntő hatóságoknak elsősorban az eltérő mértékű kockázatokat kellene mérlegelniük, miközben szorosan figyelemmel kellene követni azt is, hogy kik az e-cigaretták potenciális fogyasztói. Egyrészről ugyanis meg kell akadályozni azt, hogy ezek a termékek a fiatalok kezébe kerüljenek, másrészről ugyanakkor azoknak a felnőtt dohányzóknak, akik valamiért nem szoknak le, az új technológiák és alternatívák segíthetnek a káros anyagoknak való kitettség mérséklésében.

Forrás: medicalonline.hu