Mégis Európában alakulhattak ki az óriáskígyók
A ma élő nagy óriáskígyók (pitonok, boák) elterjedése hasonló, és ezt a Gondwana őskontinenshez kötötték korábban a kutatók, azonban egy nemrégiben, az ősmaradványainak köszönhetően világörökségi helyszínen, a németországi Messel közelében talált őspiton vizsgálata felülírja ezt az elméletet.
A kb. 47 millió évvel ezelőtt, az eocén korban élt állat az északi féltekén, a korabeli Laurázsia területén lakott, és korban igen közel áll ahhoz az időponthoz, amikor a pitonfélék elkülönültek a Loxocemus nembe tartozó, közép-amerikai óriáskígyótól, amely ma a pitonfélék legközelebbi rokona.
A felfedezésről a Senckenberg Kutatóintézet sajtóközleményben számolt be, a részletes leírást pedig a Biology Letters szakfolyóirat tette közzé. Az újonnan felfedezett ősi kígyó a Messelopython freyi nevet kapta, a név első része a lelőhelyről árulkodik, a második pedig Eberhardt Frey, a Karlsruhei Múzeum paleontológusa tiszteletére született.
„A pitonok földrajzi eredete nem világos még, ám a messeli felfedezés igen fontos lépés az óriáskígyók evolúciós történetének megértéséhez” – mondta dr. Krister Smith, a Senckenberg Kutatóintézet és a Frankfurti Természettudományi Múzeum kutatója.
Az új faj, amelynek leírását dr. Smith és brazil kollégája, dr. Hussam Zaher készítette el, a legrégebbi piton a világon. „A felfedezésünk alapján az eocén korban, több mint 47 millió éve ez a kígyó már élt Európában, s az elemzéseink alapján itt alakulhatott ki” – mondta Zaher.
Később azonban eltűntek a kontinensünkről ezek az óriáskígyók, s csak a 23-25 millió évvel ezelőtti miocén korban jelentek meg ismét a kövületeik. „Amikor a miocént követően a hőmérséklet globálisan csökkent, ismét eltűntek a pitonok Európából” – tette hozzá Smith.
Jelenleg a piton és a boa, vagyis a két nagy óriáskígyó-család földrajzilag teljesen elkülönült területen él. Ebből azt a következtetést vonták le a kutatók korábban, hogy a két, egymásra anatómiailag és vadásztechnikájában is nagyon hasonlító kígyócsalád versengett egymással, nem tudtak osztozni az azonos élőhelyeken, majd különváltak. Azonban a kövületek másról tanúskodnak: „Az egykori messeli ökoszisztémában egymás mellett élt az őspiton, a Messelopython freyi, és az itt már korábban felfedezett ősboa, az Eoconstrictor fischeri. Emiatt át kell gondolnunk azt az elméletet, hogy a két kígyócsalád egymással versengett volna, és nem tudtak megosztozni ugyanazon az élőhelyen” – magyarázta Smith.
Forrás: ng.hu
A cikkben hivatkozott linkek:
Nyereményjátékok
Megfejtő
Kalandozzon velünk, legyen Ön is Megfejtő!
Kvíz
Olvassa el a Szimpatika magazint és válaszoljon a kérdésekre!
Tematikus kvíz
Böngésszen a honlap cikkei között és válaszoljon a kérdésekre!
A nyitólapról ajánljuk
* A kockázatokról olvassa el a használati útmutatót, vagy kérdezze meg kezelőorvosát!
** Étrend-kiegészítő, nem helyettesíti a kiegyensúlyozott, vegyes étrendet és az egészséges életmódot.
Friss cikkeink
- Gyógyíthatóvá válhat a malária a csigák mérgével
- Enyém, tied, közös – anyaszemmel
- Magyar kutatók fejthetik meg a rák kódját
- A vártnál nagyobb az első ismert fekete lyuk
- „Most az életem másik felét szeretném megírni”
- Hogyan erősíthetjük légzőizmainkat otthon?
- Vegyük fel a harcot a tavaszi fáradtság ellen!
- A lakosság segítségét kérik a vadgázolások kivédésében
- Szupernövények segítenek az ártalomcsökkentésben
- Téli női problémák
- Kifejlesztették a TBC ellen az első biológiai kezelést
- Az olajszennyezés hatása a delfinek immunrendszerére
Hírlevél feliratkozás
Aktuális magazinunk

Ingyenes magazinunkat kérje gyógyszerészétől a Szimpatika emblémával ellátott gyógyszertárakban! A korábbi számokat ide kattintva érheti el