Milyen magas lesz a gyerek?

Az európai férfiak átlagmagassága 178 cm körüli, a magyaroké ettől alig marad el: 176 cm. A nők mintegy 12 cm-rel alacsonyabbak, Magyarországon az átlagmagasságuk 164 cm. Az átlagtól jelentős eltérések lehetségesek mindkét irányba. A valaha élt dokumentáltan legmagasabb ember (Robert Pershing Wadlow 1918-1940) 272 cm magasra nőtt, a ma élők között a 251 cm-es török Sultan Kosent tartják számon a legmagasabbként. Napjainkban legalacsonyabbnak az 54,6 centiméteres nepáli Csandra Bahadur Dangit mérték.

A magasságértékek a lakóhely szerint különbségeket mutatnak, például a holland és a spanyol férfiak átlagmagassága között tíz cm eltérés van. Kimutatható a különbség egy-egy nemzeten belül az egymást követő generációk között is, a fiatalabbak egy-két cm-rel magasabbra nőnek.

A 197 cm felettieket extrém magasnak, a 155 cm alattiakat extrém alacsonynak tartják.

Nézzük a növekedés élettani feltételeit, mi minden befolyásolja, hogy a két szélsőséges érték között milyen testmagasságot ér el valaki:

A növekedés ritmusa

A testmagasság nem egyenletes ütemben nő: a legnagyobb arányú az első életévben, így a gyerek első születésnapjáig a felnőtt magasságának már 40 százalékát, kétéves korára pedig nagyjából a felét eléri. 3-8 éves korban a növekedés lelassul, évente 4-6 cm-t tesz ki, majd a pubertás és kamaszkorban a végtagok megnyúlásával újból látványosan felgyorsul. A 13. életév körül – lányoknál egy-két évvel előbb, fiúknál ugyanennyivel később ­- hirtelen „növekedési lökés” következik be. A felnőttkori testmagasságot többnyire a 18-20 éves korra érik el a fiatalok, utána már nincs számottevő növekedés. Idősödve – különösen csontritkulás esetén – néhány centimétert csökken is a magasság.

A növekedésért felelős hormonok elválasztása még egy-egy életszakaszon belül sem egyforma: az évszakok, sőt még a napszakok is befolyásolják. Megfigyelték, hogy tavasszal és nyáron, illetve az éjszakai alvás során intenzívebb a növekedés.

A testmagasságnál döntő az öröklődés, de fontos az életmód is

A családi öröklődés legalább kétharmad részben meghatározza a felnőttkori testmagasságot. Nemcsak a szülőktől közvetlenül örökölt testalkat, fizikai tulajdonságok befolyásolják ezt az értéket, hanem a vizsgált személy neme és az is, hogy a melyik embertípushoz, rasszhoz tartozik. Számít a lakóhely is, hogy a trópusokon vagy hideg éghajlati övben lakik-e, tengerparton vagy hegyvidéken, tiszta levegőjű vidéken vagy szmogos városban. Az életmód egyéb tényezői is befolyásolják az elérhető testmagasságot. Így a stresszmentes, nyugodt légkör, az egészséges, kiegyensúlyozott, vitaminokban, teljes értékű fehérjékben, esszenciális zsírsavakban, ásványi anyagokban, pl. kalciumban, káliumban gazdag táplálkozás, valamint a rendszeres testmozgás, az elegendő alvás mind hozzájárulhat ahhoz, hogy valaki elérje azt a testmagasságot, amelynek lehetősége benne rejlik a genetikai örökségében. Hátráltató körülmény lehet azonban a túlzott fizikai megterhelés (a versenysport is), a káros szokások, így a dohányzás, az alkoholizmus és több betegség is, különösen a növekedési hormon hiánya, illetve a pajzsmirigyproblémák.

Milyen magas lesz a gyerek?

A gyermek fejlődését az ún. percentilis görbe segítségével lehet nyomon követni. Ha a gyermek a fejlődése során az egészséges szűréseknél a percentilis alsó vagy felső határértékén kívül esik, akkor azzal foglalkozni kell, meg kell keresni az okokat.

Vannak helyzetek, amikor szükség van arra, hogy felmérjék a gyerek növekedésének ütemét, megbecsüljék a várható felnőttkori testmagasságot, kizárják az esetleges növekedésbeli elmaradást vagy az ezzel együtt járó egyéb problémák kockázatát. A tapasztalatok szerint ugyanis a növekedési zavar esetén gyakrabban fordul elő szív- és érrendszeri betegség, illetve viselkedési-, tanulási zavar. Az elérhető testmagasság becslése legegyszerűbben a gyerek kétéves kori magasságából történhet, mivel nagyjából ekkor a fele magasságot éri el.

Ennél összetettebb módszerrel – szakorvosi vizsgálattal – pontosabb eredményt lehet elérni. Ehhez figyelembe veszik a vizsgált személy nemét, korát, súlyát, saját és szülei magasságát, valamint a kéz csontjainak – indokolt esetben a csípőlapátnak – a röntgenvizsgálatával megállapított ún. csontkorát. A Khamis-Roche módszert is az elérhető egyéni testmagasság becslésére dolgozták ki. Számításokon alapul, röntgenvizsgálatot sem igényel.

Forrás: Budai Egészségközpont