Szimpatika – Az angyalok csodákra képesek – apaszemmel

Édesanyám gyógyszerész. Nyugdíjasként a mai napig dolgozik, mert neki a gyógyítás a hivatása. Ő pedig ezt sok ezer kollégájával együtt évtizedek óta komolyan veszi, hiszen erre tettek esküt az egyetemen. A mai napig hajnalban megy a patikába, hogy előkészítse a terepet a fiatalabb kollégáknak, és várja a betegeket. Az emberek pedig jönnek egészségesen és fertőzötten egyaránt, a gyógyszertár belső tere kicsi, anyám pedig már túl van a hatvanon. Vele együtt a húgom is ott áll a patikában, aki gyógyszertári szakasszisztensként szolgálja ki a betegeket nap mint nap. Keresztapám és nagynéném pedig orvosként áll a betegek szolgálatában, és rajtuk kívül még számos családtagom és barátom dolgozik az egészségügyben. Én nem lettem orvos, sem gyógyszerész. Kultúrmunkásként dolgozom, és amióta ráomlott az emberiségre a pandémia, azóta egyfolytában a családomon jár az eszem. Aggódom értük. Azon gondolkodom, hogy egy ilyen világjárvány idején mit tud tenni a közönséges földi halandó? És egyre csak azon gondolkozom, hogy az egészségügyi előírások következetes és pontos betartásán túl semmit sem.

A korlátozó intézkedések még jó darabig érvényben lesznek, és ha esetleg fel is oldják némelyiket, egyik pillanatról a másikra újra bevezethetik azokat. Betartásuk pedig fontos, és életeket menthet. Az is biztos, hogy az amúgy is sötétebb téli időszakban most még nyomasztóbban hat. A fizikai egészség mellett fontos a lelki egészség is, amire pedig remek gyógyír lehet a zene.

Kollégáimmal rengeteg koncertet rögzítünk és tesszük azokat elérhetővé a világhálón az emberek számára, remélve, hogy ezekkel a produkciókkal elviselhetőbb a bezártság. Az idősebb generációt pedig arra bíztatom, nem kell megijedni és idegenkedni az új felületek használatától! Kérjenek nyugodtan segítséget, esetleg továbbképzést fiatalabb rokonaiktól a videó- és zenemegosztók használatára, mert azok napi kezelése nagyon egyszerű, és jóval elérhetőbb áron van kulturális tartalom, mint az élő koncertek esetében. Követendő példaként mindig a nagymamámat hozom, aki nyolcvankilenc évesen a tizenöt dédunokájával napi szinten tartja online a kapcsolatot.

Az alábbi üzenetet Messengeren(!) írta nekem és a fiamnak egy online koncertünk után:

„Gratulálok Dávidkám, nagyon jó volt a műsor, remekül volt összeállítva, szép volt és nívós! Jó volt látni, ahogy a fiaddal zenélsz! Köszönöm, hogy küldted az online jegyet, és megnézhettem élőben. Áttettem a TV-re, így teljes volt az élvezet...”

Nálunk nagy hagyománya van a családi ünnepeken a zenélésnek. Idén a gyermekeimmel a szokásos karácsonyi koncertünk már biztos, hogy online lesz megtartva, de így legalább a família vidéki és külföldi tagjaihoz is el tudjuk juttatni majd az ünnepi muzsikát.

Egészséges, türelmes és áldott ünnepet kívánok Önöknek magam és a családom nevében! Apa